Pénteken Moszkvába, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz látogatott Angela Merkel német kancellár, írja az MTI. Az egy hónap múlva leköszönő, csaknem 16 éve hatalomban lévő német politikus egyik utolsó hivatalos külföldi látogatása ez kancellárként, és jelzésértékű, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus novicsokos megmérgezésének évfordulójára esik.
Angela Merkel az orosz államfővel tartott közös sajtótájékoztatón elfogadhatatlanak nevezte az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus szabadságvesztéséről meghozott ítéletet. „Még egyszer kértem az orosz elnököt, hogy engedje szabadon Alekszej Navalnijt” – mondta.
Putyin azt hangoztatta, hogy Navanijt nem a politikai tevékenysége, hanem egy külföldi partner (a francia Yves Rocher cég) ellen elkövetett bűncselekmény miatt ítélték el. Azt mondta, hogy a korrupcióellenes harcot nem szabad felhasználni a politikai küzdelem eszközeként.
Szóba került az afganisztáni helyzet is. – Más országok nem erőltethetik rá értékeiket Afganisztánra – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
Mivel a tálibok vonták ellenőrzésük alá csaknem egész Afganisztánt, abból a realitásból kell kiindulni, hogy ők kerültek hatalomra, az ország széthullásának megakadályozása érdekében – tette hozzá. Putyin ugyanakkor nagyon fontosnak nevezte annak megakadályozását, hogy terroristák hatoljanak be a közép-ázsiai köztársaságokba.
Eközben a korrupció elleni harcra és a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló oligarchák elleni fellépésre szólította fel a világ vezetőit Alekszej Navalnij pénteken.
A bebörtönzött orosz ellenzéki politikus három európai napilapban – a brit The Guardianban, a francia Le Monde-ban és a német Frankfurter Allgemeine Zeitungban – megjelent véleménycikkében arról ír, hogy a népüket kifosztani akaró autokraták elsősorban az igazságszolgáltatásra teszik rá a kezüket, amely kiválóan működik az adok-kapok elv alapján. Így került ő is börtönbe, miután visszatért Oroszországba.
Navalnij kitért az Afganisztánban uralkodó állapotokra is. Szerinte „a tálibok visszatérésének az volt a legkegyetlenebb tényezője, hogy a Nyugat »nem vette észre«️ az afganisztáni totális korrupciót, és hogy a nyugati vezetők nem szerettek őket zavaró kérdésekről beszélni”. Navalnij szerint a korrupció ideológiától függetlenül virágzik a „tekintélyuralmi internacionáléban Oroszországtól Eritreáig és Miamartól Venezueláig”. Hozzátette: a korrupció régóta már nem ezeknek az országoknak a belső problémája, hanem szinte mindig az egyik legnagyobb globális kihívás, amellyel a Nyugatnak szembe kell néznie.
