Úgy néz ki, hogy Lukasenka elveszítette ezt a határcsatát – így büszkélkedett még szerdán Maciej Wąsik lengyel belügyminiszter-helyettes, aki azután lett igazán optimista, hogy úgy értesült, a migránsok elhagyják a a kuznicai lengyel–belarusz határátkelő környékén létesített tábort. A lengyel belügyér a TV Republika lengyel konzervatív hírtelevíziónak elmondta: Lukasenka buszokat küldött a határátkelőhöz, a migránsok felszállnak ezekre és távoznak. Ám nem sok idő telt el, mire a lengyeleknek csalódniuk kellett: mint kiderült, a kuznicai határátkelőről távozók csupán egy másik helyen vertek tábort – szintén a szögesdrót kerítés közelében.
A migránsok ráadásul ismét megpróbálták áttörni a kerítést, így rengeteg munkát adtak a lengyel rendőröknek. A lengyel határőrség szóvivője szerint egy nap alatt 161-szer próbálták átlépni a határt a migránsok, akiket a belarusz határőrök segítettek azzal, hogy lézerrel vakították el kollégáikat a határ túloldalán. Azonban mostanra egyre jobban látszik a fény az alagút végén – köszönhetően annak, hogy valamennyi érintett fél hasznot húzott a hónapok óta tartó menekültválságból.
Ami Belaruszt illeti, Lukasenkának már a kezdetektől az volt az elsődleges célja, hogy nyugaton is legitimálja a múlt évi, gyanús körülmények közepette aratott győzelmét. A belarusz elnöknek ez a vágya hétvégén teljesült is, mikor Angela Merkel kancellár felhívta telefonon és hosszasan tárgyalt vele a migránsválság kezeléséről, amivel gyakorlatilag Belarusz legitim elnökének ismerte el Lukasenkát.
Jól átlátta ezt a helyzetet Szvjatlana Cihanouszkaja, a múlt évi elnökválasztás második helyezettje is, akinek jelenleg a litván kormány biztosítja védelmét. A politikus asszony a 24.hu-nak nyilatkozva elmondta, hogy Lukasenkának legitimációra van szüksége, ezért azt akarja, hogy Európa tárgyaljon vele, de nem az emberi jogok megsértéséről, a kínzásokról és a belarusz politikai foglyok ezreiről, hanem az általa okozott migrációs válság megoldásáról. Meg kell azonban említeni, hogy a belarusz elnök még korántsem aratott teljes diadalt, hiszen másik célját, vagyis hogy az Európai Unió oldja fel a rendszere ellen foganatosított büntetőintézkedéseket, nem sikerült elérni és a jelek szerint Brüsszel még szigorítana is ezeken. Másrészről pedig Lukasenkának még alaposan meggyűlhet a baja az országban ragadt migránsokkal, akiknek az egyre jobban záró lett, litván és lengyel határzár miatt alaposan lecsökkentek az esélyei, hogy eljussanak nyugatra.
Miközben Európában sokan Lengyelországot tartják a belarusz menekültválság első számú vesztesének, a varsói vezetésnek most kifejezetten jól jött ez a konfliktus, hogy elterelje a figyelmet a saját kudarcairól. Ismert: október végén az Európai Unió Bírósága napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra, mivel a kormány a bíróság rendelkezésével szembemenve nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését.
Az Európai Unió Bírósága ugyanis még július közepén úgy döntött, hogy a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az uniós bírói testület elrendelte a kamara működésének felfüggesztését, az Európai Bizottság pedig szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet. A bíróság határozata szerint „az elrendelt intézkedéseket végre kell hajtani az Európai Unió jogrendjét és az unió alapját képező értékeket, különösen a jogállamiságot érintő súlyos és helyrehozhatatlan károk elkerülése érdekében”. A lengyel kormány viszont most Európa határainak védelmezőjeként mutathatja be magát a keleti invázióval szemben, ráadásul a szélsőjobboldali érzelmek felkorbácsolásával még szavazókat is szerezhet a Jog és Igazságosság.
Hasonlóan nagyot profitál a menekültválságból Oroszország, amelyet a kelet-ukrajnai válság kezdete óta próbál szégyenpadra ültetni a Nyugat, több-kevesebb – de inkább kevesebb – sikerrel. Oroszország több okból is fontos szereplővé vált ebben a válságban, ami elsősorban annak köszönhető, hogy Minszk legfőbb szövetségese Moszkva. A két ország közti gazdasági unió létrehozásáról szóló szerződést még november elején írta alá Vlagyimir Putyin és Lukasenka, ez a dokumentum jóváhagyta azt a 28 együttműködési programot, amiről még szeptemberben állapodott meg a két fél. Belarusz és Oroszország szoros szövetsége miatt így a válság közepette Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő is Putyin közbenjárását kérte a konfliktus rendezésében. Ezzel Oroszországot ismét megkerülhetetlen szereplőként ismerték el a válság kezelésében, ami fontos győzelem volt Putyin számára.
Végül pedig nem mehetünk el amellett sem, hogy a belarusz menekültválság kifejezetten jól jött a nyugati fegyverlobbinak is. A lett, litván és lengyel határon kialakult helyzet most világosan megmutatta, hogy nagyon is sérülékenyek ezek a szakaszok, amikor illegálisan próbálják átlépni azt a migránsok. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a fegyverlobbisták Moszkva és Minszk szövetsége miatt előszeretettel mutatják be úgy a lengyel-belarusz határt, mintha az valójában Oroszország nyugati határa lenne.
A védelmi kiadások ösztönzésével most a hadiipari komplexumok is nagyot profitálhatnak.
Vannak viszonyt olyanok is, akiknek csak a problémákból jutott ki a belarusz menekültválság kapcsán: ők a migránsok. A közel-keleti migránsok legtöbbször úgy keltek most útra, hogy biztosra vették a nyugatra való eljutásukat, így rengetegen pénzzé tették a vagyonukat. Most viszont egyre inkább látszik, geopolitikai játszmák eszközeivé váltak ezek a szerencsétlen sorsú emberek, akikkel még az is megtörténhet, hogy visszatoloncolják őket a szülőhazájukba.
