A hatpárti török ellenzéki pártszövetség a várakozásoknak megfelelően a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökét, Kemal Kilicdaroglut nevezte meg hétfő este köztársaságielnök-jelöltként, és így Recep Tayyip Erdogan török elnök kihívójaként a május közepére tervezett választásokra. Az ellenzéki elnökjelöltről zajló végső, mintegy 4,5 órán át tartó hétfői egyeztetésnek a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja (SP) ankarai székháza adott helyet. Kilicdaroglu nevét, a házigazda SP elnöke, Temel Karamollaoglu hirdette ki az épület főbejárata előtt, ahol az esti órákban már ezres tömeg várta feszülten az elnökjelöltet.
A szövetség január végén meghirdetett közös programjának legjelentősebb pontja, hogy visszaállítaná az ország parlamentáris berendezkedését a jelenlegi végrehajtó elnöki rendszer helyett. A korábbi parlamentáris berendezkedést egy 2017-es népszavazás nyomán váltotta fel az elnöki rendszer, több jogkörrel ruházva fel az államfőt.
A 74 éves Kilicdaroglu az SP székháza előtti rövid felszólalásában kiemelte: a hat párt vezetői megállapodtak a parlamentáris berendezkedéshez visszavezető átmeneti időszak menetrendjéről. Jelezte egyúttal, hogy megválasztása esetén az összefogás másik öt pártjának vezetői az ő alelnökei lennének. "Konzultációval és konszenzussal fogjuk vezetni Törökországot" - húzta alá Kilicdaroglu.
Az elnök- és parlamenti választás dátumát hivatalosan még nem tűzték ki, de Erdogan a közelmúltban több alkalommal is május 14-én javasolta. Az általa vezetett kormánypárt immár két évtizede áll az ország élén. Február 6-án erős földrengések ráztak meg 11 dél- és délkelet-törökországi tartományt, a katasztrófa csak Törökországban több mint 46 ezer ember életét oltotta ki. A katasztrófa miatt korábban felmerült a választások elhalasztásának lehetősége.
Törökország több mint 85 milliós népességéből mintegy 13,5 millióan éltek a katasztrófaövezetté nyilvánított tartományok területén. A választásokat szervező hatóságokra többletfeladatot ró, hogy a természeti csapást követően legkevesebb kétmillióan az ország más részeibe települtek át, a helyben maradtak esetében pedig hiányos az infrastruktúra.
(MTI)
