Szenilisnek és felelőtlenül merésznek nevezte az észak-koreai diktátor húga, Kim Jodzsong az amerikai elnököt, miután Joe Biden csütörtökön védelmi megállapodást írt alá Jun Szuk Jol dél-koreai elnökkel. Kim Dzsongun húga szerint Biden szavait nem kezelik úgy, mint egy idős személy értelmetlen megjegyzését, majd elhangzott a szokásos fenyegetés is, miszerint az amerikaiaknak most a retorikájuk miatt „óriási utórengésre" kell készülniük.
De mi is váltotta most ki Phenjan harcias nyilatkozatát?
Csütörtökön az Egyesült Államok és Dél-Korea elnöke a két ország közötti szövetség megkötésének 70. évfordulója alkalmából találkozott Washingtonban. A védelmi megállapodás értelmében a két politikus megegyezett arról, hogy konzultációs tanácsot hoznak létre, ennek a feladata pedig az lesz, hogy megerősítse a kiterjesztett elrettentést, másrészt az egyeztetés platformja legyen az atomfegyverkezést érintő ügyekben. A Washingtoni Nyilatkozatként emlegetett megállapodás aláírása után Biden megerősítette az országa elkötelezettségét abban, hogy a Koreai Köztársaságot érő bármilyen nukleáris támadásra Észak-Korea részéről gyors, elsöprő és határozott választ fognak adni. Továbbá a kiterjesztett elrettentés részeként az Egyesült Államok innentől a katonai képességeinek teljes eszköztárát rendelkezésre fogja bocsátani Dél-Korea védelmében, ide értve nukleáris arzenálját is. Ráadásul az Egyesült Államok tovább fogja növelni a stratégiai eszközeinek láthatóságát a Koreai-félszigeten, aminek az is a része, hogy nukleáris ballisztikus rakétával felszerelt tengeralattjárót küld majd a térségbe.
De mit is jelent ez Észak-Korea számára?
Mindenek előtt azt, hogy innentől az Egyesült Államokat már szerződés köti, hogy megvédje Dél-Koreát, és szükség esetén atomfegyvereket vessen be. Vagyis ha a kommunista rezsim – ami fáradhatatlanul fejleszti az atomfegyvereit – nukleáris fegyverekkel támadna déli szomszédjára, akkor Phenjan biztosra veheti, hogy az amerikai hadsereg megsemmisítő csapást fog mérni rá.
Az elmúlt hónapokban Észak-Korea többször is megfenyegette az Egyesült Államokat, illetve Dél-Koreát, mivel azok nagy kiterjedésű katonai gyakorlatot tartottak. Válaszul a kommunista rezsim is erődemonstrációba kezdett, ami a jelek szerint túl jól sikerült. De az sem mellékes, hogy Dél-Koreában mostanra egyre többen gondolják úgy, hogy az országnak a védelme érdekében folytatnia kellene a nukleáris programját. A mostani megegyezéssel – vagyis azzal, hogy az Egyesült Államok atomfegyvereket is bevetne Dél-Korea védelmében – ez a probléma most kezelve lett, a hangsúly most már az atomenergia békés célú felhasználásán van.
Az észak-koreai rezsim fenyegetőzéseinek élét a továbbiakban így erősen tompítja a mostani megállapodás, hiszen innentől semmi kétség sem lesz afelől, hogy ha Phenjan támadna, az Egyesült Államok azonnal be fog lépni a konfliktusba, és ha Kim Dzsongunék az atomfegyverhez nyúlnának, biztosak lehetnek a nukleáris válaszcsapásban.
