Hétfőn légi blokáddal folytatódott Kína Közös Kard névre hallgató, nagyszabású háromnapos hadgyakorlata Tajvan körül.
A kínai hadsereg arról számolt be, hogy hétfőn többek között járőrözést, valamint szárazföldi célpontok elleni légitámadásokat gyakorolt. Több tucat katonai repülőgépet telepítettek Tajvan partjainál, hogy érvényre juttassák a sziget „légi blokádját” – számolt be a CCTV kínai állami televízió. A tajvani védelmi minisztérium azt közölte, hogy 11 kínai hadihajót és 70 katonai repülőgépet észleltek a sziget előtt. Harminckilenc repülőgép átlépte a Tajvani-szoros korábban tiszteletben tartott nem hivatalos középvonalát, és belépett a tajvani légtérellenőrzési övezetbe is, amely egyfajta pufferzónaként szolgál. A repülőgépek között vadászgépek és bombázók is voltak – közölte Tajpej. Kínai források szerint az előre bejelentett gyakorlatokon éles lőszert is használtak – írta a német Die Zeit.
Az amerikai haditengerészet közben azt tudatta, hogy egy rombolót küldött át a Dél-kínai-tenger vitatott vizein. Az USS Milius a Spratly-szigetek mellett is elhaladt, amelyek évek óta vitatottak Kína, a Fülöp-szigetek és más part menti államok között. Az áthaladás után a USS Milius elhagyta a területet, és folytatta tevékenységét a Dél-kínai-tengeren. Kína „illegálisnak” nevezte az amerikai akciót. A kínai légierő „nyomon követte és megfigyelte” a hajót – közölték. Az Egyesült Államok kitartott a mellett, hogy a művelet összhangban van a nemzetközi joggal.
A BBC hírportálja azt írta, hogy a tajvani védelmi minisztérium által közzétett repülési útvonalakról készült térképen négy J-15-ös vadászrepülőgép látható a sziget keleti részén – ami arra utal, hogy a kínai hadsereg most először szimulál csapásokat keletről, nem pedig nyugatról, ahol a kínai szárazföld fekszik. Elemzők szerint valószínű, hogy a repülőgépek a kínai Shandong repülőgép-hordozóról érkeztek – amely egyike a két ilyen hordozónak, amellyel Kína rendelkezik –, és amely jelenleg a Csendes-óceán nyugati részén, Tajvantól mintegy 320 km-re állomásozik. A kínai hadsereg hétfőn közleményben erősítette meg, hogy a Shandong „részt vett” a hétfői gyakorlaton. Hozzátették: éles lőszerrel megrakott vadászgépek „több hullámban szimulált csapásokat hajtottak végre fontos célpontokra”.
Japán is reagált a kínai katonai manőverre, több vadászgépet is mozgósított az elmúlt napokban. Ezeket „válaszul a Shandong fedélzetén lévő vadászgépek leszállására és felszállására" indították – közölte a japán vezérkar. A japán erők péntek óta figyelték a Shandong kínai repülőgép-hordozót és több más kínai hadihajót a Japánhoz tartozó Mijako szigetcsoporttól délre fekvő térségben. A vezérkar összesen „mintegy 120 leszállást és leszállást erősített meg a repülőgép-hordozón – 80 alkalommal vadászrepülőgépek, 40 alkalommal pedig helikopterek által”. A kínai hajók között a repülőgép-hordozón kívül egy rakétaromboló, egy fregatt és egy gyors harci támogató hajó is volt.
A BBC hírportálja megjegyezte, hogy eddig a kínai hadgyakorlatok ennek ellenére sem olyan nagyszabásúak, mint azok, amelyek Nancy Pelosi amerikai házelnök tavaly augusztusi tajpeji látogatását követték. „Ahhoz, hogy ugyanazt a félelemfaktort fenntartsák, [Kínának] minden alkalommal egyre nagyobbra és nagyobbra kellene fokoznia, mivel akcióiknak egy idő után normalizáló hatása lesz” – mondta Ian Chong szakértő.
A gyakorlatokat – amelyeket Peking „szigorú figyelmeztetésnek” szán Tajpej számára – arra válaszul kezdték meg, hogy Tajvan elnöke a múlt héten az Egyesült Államokba látogatott.