Amikor a gyerekek elérik a négy-öt éves kort, furcsa kérdésekkel kezdik bombázni a szüleiket – olyanokkal, amelyekre nemhogy ők, de még a legnagyobb tudósok sem tudhatják biztosan a választ. Hogyan kezdődött a világ? Van másutt is élet a világegyetemben? Lehetséges az időutazás? Ezek a felvetések – talán éppen megválaszolhatatlanságuk miatt – aztán egy életen át elkísérnek minket, legyen bármi is az érdeklődési területünk.
E kérdéseket gyűjtötte össze múlt évben bekövetkezett halála előtt Stephen Hawking világhírű kozmológus, aki nemrég magyarul is megjelent, Rövid válaszok a nagy kérdésekre című posztumusz munkájában az univerzum legátfogóbb kérdéseivel kapcsolatos gondolatait hagyta ránk. Megjósolhatjuk a jövőt? Fennmarad az emberiség a Földön? Túlszárnyalhat bennünket a mesterséges intelligencia? A műben a fizikus a tudomány mai állása szerint igyekszik választ adni az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre, amelyek közül a legfontosabb: létezik-e Isten?
Természetesen nem szerencsés bárkinek is megmondani, mit higgyen, azonban sokak számára Isten létezése valóban puszta tudományos probléma. Talán nem is létezik annál nagyobb talány, hogy mi vagy ki hozta létre és irányítja az univerzumot. Hawking művében bemutatja, hogy a világegyetem létezéséhez mindössze három összetevőre van szükség: anyagra, energiára és térre. De mivel Einstein óta tudjuk, hogy a tömeg egyfajta energiának tekinthető – erről szól az E = mc2 egyenlet –, azt is mondhatjuk, hogy az univerzum létrehozásához csak kettőre van szükség, energiára és térre. A fizika mai álláspontja szerint a tér és az energia spontán módon keletkezett abban az eseményben, amit ősrobbanásnak nevezünk.
Itt kerül újra a képbe Isten: a Teremtőben hívők szerint ő megteremtette az energiát és a teret. Hawking viszont amellett érvel, hogy amikor az ősrobbanás hatalmas mennyiségű pozitív energiát állított elő, egyúttal ugyanolyan mennyiségű negatív energia is termelődött. Ez pedig magában a térben rejlik, hiszen éppen ez az energia kell ahhoz, hogy a pozitív és negatív energia összege nulla legyen. Mit jelent ez abban a tekintetben, hogy megtudjuk, létezik-e Isten? Ha a világegyetem teljes összege nulla, akkor nincs szükség Istenre, hogy megteremtse. Vagyis a világegyetem a maga hatalmasságában és összetettségében egyszerűen csak előbukkant a semmiből anélkül, hogy megsértette volna a természet törvényeit. Az ősrobbanást tehát, Hawking elmélete szerint, nem okozta semmi.
Aki olvasott már Hawkingot, tudja: mindig közérthetően magyarázza el a világ talán legnehezebben megérthető természeti törvényeit. Ebben a művében sem hagyja cserben az olvasót, segítségével bepillanthatunk a modern fizika legaktuálisabb kérdéseibe is.
Stephen Hawking: Rövid válaszok a nagy kérdésekre.
Ford.: Dr. Both Előd. Akkord Kiadó, 2019. 3990 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/35. számában jelent meg, 2019. augusztus 30-án.
