Ahhoz, hogy valaki rocksztár legyen – szemben az élet jónéhány területeivel, például közélet, politika – az elhivatottságon és szerencsén túl általában nem nélkülözhető sem a tehetség, sem a kitartó munka, sem a teljesítmény. A legtöbb hangszeresnek nem is jön össze ez, ami rendjén van így, a zenélés hobbinak is tökéletes. Sokan mégis azzal a reménnyel vesznek először kezükbe hangszert, hogy ha a nagyszínpad nem is, de a közös zenélés, a pódium és a rajongó közönség élménye megadatik, ám a legtöbben mégis szobazenészek maradnak.
Elsősorban nekik – de mind több profi zenésznek és nem utolsósorban több ezer rajongónak – ad óriási élményt és adrenalin-löketet a CityRocks óriáskoncert, amelynek augusztus első hétvégéjén Dunaújváros adott otthont, immár második alkalommal. – Nincs titok: ha több száz ember együtt zenél, abból csak jó sülhet ki. Olyan zenészek léphettek nagyszínpadra, ráadásul több ezer ember elé, akiknek odahaza semmilyen lehetőségük nincs közös zenélésre. Vannak köztük olyanok, akik már rég letették a hangszert, de a lehetőség hallatán ismét elkezdtek gyakorolni és olyanok is, akik csak pár éve kezdték. Az élmény számukra, és nekünk, szervezőknek is leírhatatlan – fejtette ki megkeresésünkre az esemény egyik főszervezője, Gajda Ferenc. Az első tömegzenélésre még 2018-ban, a szegedi Dóm téren került sor, ahol a szervezők első hívására 400 zenész verődött össze, hogy az előzetesen közzétett repertoárt közösen – nagy hangerőn – elővezessék. Az élmény a legtöbbek számára meghatározónak bizonyult, egy évvel később már Kecskeméten állt össze az „ország legnagyobb rockzenekara”, a 2020-as covid-szünet után tavaly és idén pedig Dunaújváros adott otthont a bulinak.
Gajda Ferenctől megtudtuk, hogy ezúttal változtattak a korábbi koncepción: valóságos koncertkörülményeket hoztak létre, amelyet ugyan több száz zenésznek nem, de mintegy 150 hangszeres és énekes számára tudtak biztosítani. Ennyi ember fért el ugyanis a több száz négyzetméteres nagyszínpadon, amelyet a legjobb hang- és fénytechnikával, füsttel és óriás kivetítőkkel is elláttak. De nem hiányzott a közönség sem, 6-8 ezer ember osztozott nézőként az élményben.
– Egy olyan közösség jött létre, amelyhez gyakorlatilag bárki csatlakozhat, aki alapszinten képes dobon, gitáron, basszusgitáron, vagy billentyűs hangszeren játszani és énekelni, kortól, nemtől, társadalmi, szociális helyzettől függetlenül. Ez a legjobb az egészben: ebben a zenekarban együtt játszik az ügyész, a melós, a kiöregedett rocker és a 8-10 éves kezdő – fejtette ki Gajda Ferenc, aki szerint a koronavírus-járvány sem törte meg a közösséget, a zenészek az internet segítségével egész évben online kapcsolatban voltak és vannak azóta is. Ennek egyik legszebb eredménye, a covid idején, 2020 karácsonya előtt készült online „home flashmob”, amikor a Queen The show must go on-ját adták elő, az erről készült videót rövid idő alatt közel kétszázezren tekintették meg.
A CityRocks főszervezőjének szavai szerint a produkció amellett, hogy elképesztő energiabombaként hat a részvevőkre és a közönségre is, világraszóló siker, hiszen a koncertekről készült videókat eddig 150 milliónál is többször tekintették meg. Külön érdekesség, hogy nemcsak az angolszász popkultúra óriászenekari előadásaira kattintanak tömegesen, hanem a magyar számokra is, azaz a hazai könnyűzene a 60-as, 70-es és 80-as években a keleti blokkban aratott sikerei után ismét megjelenik a nemzetközi térképen.
Miként finanszírozható egy több ezer embert megmozgató, egyébként ingyenes esemény? – merül fel a kérdés. Gajda Ferenc szavai szerint a rekord szintű elérések ellenére nehezen. Eddig jobbára a helyi önkormányzatok szálltak be a rendezés költségeibe, pályázati források azonban nem állnak rendelkezésre, mint ahogy a szponzorok sem sorakoznak. – A hazai pályázati rendszer egyetlen kategóriájába sem férünk bele, hiszen nem vagyunk zenekar, nem vagyunk fesztivál és nem vagyunk klub sem. Sajnos olyan produkciókra mennek el pályázati úton milliók, amelyekre alig kíváncsi valaki, a mi százmilliós elérésünket és a több ezer embert megmozgató eseményeinket anyagilag nem ismeri el senki. A szponzoroknál hasonló a helyzet, szívesebben állnak egy olyan rendezvény mögé, ahol van pár húzónév – vázolta a helyzetet Gajda Ferenc, hozzátéve: bíznak benne, hogy a helyzet változni fog. A jövőt illetően pedig elmondta, a 2023-as tervek rövidesen összeállnak és ha minden jól megy, már az ősz folyamán bejelentik a jövő évi eseményeket, az igény ugyanis óriási és egyre nagyobb a közös zenélésre.
