Élettel fizetünk a késői diagnózisért

Hivatalos adatok hiányában nem tudni, hogy a tumorgyanús esetek pontos diagnózisát átlagosan mennyi idő alatt állítják fel hazánkban, mint ahogy azt sem, az esetek hány százalékában indul el időben – 62 napon belül – a szükséges kezelés, de a háziorvosi tapasztalatok igen rosszak. Intézmények között bolyongó páciensek, sürgős esetben is hónapokig húzódó vizsgálatok, kusza betegutak szedik áldozataikat.

A műtéti várólisták egyre növekvő hossza egyfajta látlelet a magyar társadalom életminőségéről, illetve az egészségügyi ellátórendszer állapotáról. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (Neak) adatai szerint – ahogy arról korábban írtunk – országszerte jelenleg 54 ezren várnak valamilyen műtéti beavatkozásra. Ez a szám a duplája a koronavírus-járványt megelőző időszaknak. Országos szinten komolyak az eltérések, hiszen például csípőprotézisre a Dél-Dunántúlon 225 napot, a Dél-Alföldön csak 72 napot kell várni, de hasonló különbségek vannak más beavatkozásoknál is.

Míg azonban a Neak adatbázisában szereplő beavatkozások csúszása emberéleteket közvetlenül nem veszélyeztet, nem áll rendelkezésre adatszintű információ arra vonatkozóan, hogy a sürgős, életmentő beavatkozások, kezelések terén mi a helyzet.

• A háziorvosok az esetek hány százalékában küldik szakorvoshoz pácienseiket nálunk és mi a helyzet Nyugaton?
• Milyen felfogásbeli és strukturális hiányosságai vannak a hazai ellátásnak?
• Mennyire valószínű, hogy tumorgyanú esetén a kívánt 62 napon belül megindulhat a célzott kezelés?

A teljes cikket a Magyar Hang november 11-én megjelent, 2022/46. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!