A kormánynak hamarosan választania kell a GDP hajszolása és az infláció letörése között

A lakosság számára már teljesen mindegy, hogy idén 1,5 vagy 0,5 százalékkal nő a magyar gazdaság – így kommentálták elemzők a legújabb gyenge GDP-adatot. Immár kilenc hónapja óta azt látjuk, hogy a bruttó hazai termék negyedévről negyedévre csökken, ezt nevezik technikai recessziónak. Legutóbb negyedéves bázison 0,2 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye idén január és március között (a tavalyi harmadik negyedévben 0,8, a negyedikben 0,6 százalékos volt a zsugorodás mértéke).

Újdonság, hogy immár éves alapon is visszaesésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal, miután a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a GDP 1,1 százalékkal volt kisebb, mint a tavalyi hasonló időszakban. Ez utóbbi adat Litvánia után a második legrosszabb az EU-ban az eddig rendelkezésre álló statisztikák alapján.

Németh Dávid, a K&H Bank elemzője szerint az első félidőben vesztésre áll a magyar gazdaság, de másodikban még javíthat. Az viszont már most látszik, hogy a kormány által vizionált 1,5 százalékos GDP-növekedés csak hatalmas adag szerencsével valósulhat meg.

• Mire van szükség ahhoz, hogy a kormány igencsak optimista másfél százalékos növekedési elképzelése teljesüljön?
• Van-e realitása a jövő évi négy százalékos növekedésnek, ha 2024-ben sem jönnek az uniós támogatások?
• Utalnak-e jelek arra, hogy a kormány felismerte korábbi hibáit, és gyökeresen változtat gazdaságpolitikáján?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap május 26-án megjelent, 2023/21. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!