„A páciens végtelenül kiszolgáltatott, és erről csakis az állam tehet”

Míg az egészségügy egyre forrásigényesebb, a kormány mind kevesebbet áldoz az ellátásra, a lakosság pedig kénytelen a zsebébe nyúlni – többek között erre hívta fel a figyelmet lapunknak adott interjújában Rékassy Balázs. A kormány a GDP alig 3,6 százalékát áldozza az egészségügyi ellátórendszerre, miközben a régióban 5–7, Európa más országaiban 8 százalék ugyanez az arány.

Az orvos, egészségügyi szakközgadász beszélt az orvos- és szakdolgozói hiányról is, mint kifejtette, a magánegészségügyi szolgáltatók olyan elszívó hatással rendelkeznek, ami már a közellátást veszélyezteti. Ennek egyik oka, hogy a paraszolvencia egyébként helyes kriminalizálásával komoly érdeksérelmet szenvedtek több terület szakorvosai is, elsősorban a műtétes szakmák idősebb, tapasztalt képviselői, így például a nőgyógyászok, fül-orr-gégészek, ortopédusok, sebészek, szemészek. Ezért pedig egy sor ellátást nem vagy csak időlegesen tud biztosítani egy-egy kórház. Erre példa, amikor a szülészet hétvégére bezár, vagy két évet kell várni egy ortopédiai, szemészeti műtétre. És mindehhez még hozzájön, hogy a rendszerből minden 4-5. ápoló hiányzik, ami körülbelül 25 ezer embert jelent. A műtétek ma már elsősorban a hiányzó szakdolgozók miatt maradnak el.

• Lesz-e felzárkózás a nyugat-európai ellátási szinthez?
• Mekkora összeg hiányzik az egészségügy finanszírozásából?
• Mekkora összeget áldoz a lakosság saját zsebéből egészségügyi szolgáltatásokra?
• Mi a problémája az orvostársadalomnak a kormány reformintézkedéseivel?
• Milyen problémákkal néz szembe a háziorvosi szolgálat, a szakorvosi és kórházi ellátás?
• Kipukkadhat-e a magánellátás-lufi?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!