„Aggódom nagyon a magyar film jövőjéért”

Aggódom nagyon a magyar film jövőjéért – így fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában Dér Asia rendező, akinek új dokumentumfilmjét Nem halok meg címmel hamarosan bemutatják a mozikban.

Dér Asia eredetileg a halálos betegséggel való szembenézésről forgatott volna, így jutott el a hasnyálmirigyrákkal küzdő műkereskedőig, Einspach Gáborig. – Közös ismerősünk kapcsolt össze Gáborral, akinek akkor volt éppen az első kemoterápiája. Beszélgettünk az elképzeléseinkről, ő pedig nyitottnak mutatkozott. Számomra fontos, hogy ne csak engem motiváljon a film elkészülése, hanem azt is, akiről szól. Gábor számára pedig azért volt fontos, mert a kamera jelenléte tudatosította benne, min megy keresztül: önreflexióra késztette – mesélte a rendező, aki a következő kemoterápián már ott is volt kamerával. Egy százalékos a túlélési arány ennél a betegségnél, ő túlélte. A rendező fontosnak tartotta leszögezni, hogy ez a film Einspachról szól, nem pedig általában a rákos betegekről. Nagyon sok szakemberrel egyeztetett forgatás közben, akik elmondták: nincs megoldókulcs arra, hogyan lehet túlélni.

Dér Asia az Inkubátor Program segítségével készítette el a filmet, szavai szerint ez a program jelentette az utolsó szabad lehetőséget a fiatal filmeseknek. – Ami most történt, hogy már megítélt támogatásokat egyszerűen visszavontak indoklás nélkül, illetve a nyilvános pitchfórumon elért eredmény nem gyártási támogatást jelent, hanem csak további fejlesztést, az a program végét jelenti. Innentől kezdve ez egy színjáték, mert a végső döntés ugyanúgy visszakerült a Filmintézethez – mondta, hozzátéve, hogy azt látjuk, hogy náluk nem az elért sikerek és az elkészült filmek minősége a döntő.

• Nem illúzió, hogy nagyon kell akarni, és akkor az ember meggyógyulhat?
• Mennyire reflektál a film arra, hogy Einspachot segítette anyagi helyzete?
• Miért lehet nehéz gyógyultként visszatérni a társadalomba?