A borokelleni sör: a Platán

Nem Hrabal, sem pedig Hašek kitalációja: Dél-Csehországban valóban létezik egy város, aminek a neve magyarra fordítva annyit tesz: Borok ellen. Legalábbis ha a szó ötödik betűje után beillesztenénk egy szóközt: „proti vín”, akkor éppen ezt jelentené a településnév, ami annak ellenére is eléggé szórakoztató, hogy a tényleges névadó a területet egykoron birtokló Protiva volt, nem pedig a helyiek vélt, leküzdhetetlen ellenszenve az erjesztett szőlőlével szemben. Tény, hogy Protivín nem írta be a nevét a borászat történetébe – a „borokelleni” sör viszont annál sikeresebben öregbítette a bohémiai árpafőzetek jó hírnevét.

Ki tudja, melyik volt előbb: Protivín város neve, vagy az itteni sör. Ha az írásos említéseket nézzük, akkor maga a Protivínről szóló első feljegyzés bő negyedszázaddal megelőzi az itt főzött folyékony kenyérét: 1282-re datálódik, amikor a Prušinka testvérek tulajdonában volt a település. A hozzáértők szerint azonban 1260 körül létesíthettek itt falut és erődítményt, az akkoriban még aranymosásra is használt Blanice folyó gázlója mellett. A település sűrűn váltott tulajdonost, mígnem 1711-ben Adam Franz Schwarzenberg révén a híres osztrák–cseh nemesi család birtokába került. Ennek a dinasztiának a leszármazottja az a Karel Schwarzenberg herceg is, aki 2007 és 2009, majd 2010 és 2013 között a Cseh Köztársaság külügyminisztere volt, és köztársaságielnök-jelöltként, 2013-ban oly emlékezetesen jegyezte meg a beneši dekrétumok kapcsán: „amit 1945-ben tettünk, az ma az emberi jogok súlyos megsértésének számítana, és a csehszlovák kormány, Beneš elnökkel együtt, Hágában találná magát”.