Ha nem lép a kormány, beszerzési káosz és az árak egekbe szökése várható az egészségügyben

Az állam pocsék fizetési morálja és a lassan százmilliárdosra duzzadó adósságállomány miatt egyre kétségbeejtőbb az egészségügyi eszközöket szállító cégek helyzete: a kis- és középvállalkozásokat a bedőlés fenyegeti, míg a nagyobb gyártók egyszerűen kivonulhatnak a magyar piacról. Ha lépnek, beszerzési káosz és az árak egekbe szökése várható.

A Magyar államkincstár (MÁK) legfrissebb – június végi állapotokat mutató – adatai szerint az állami fenntartású kórházak adósságállománya 70,2 milliárdra nőtt az egy hónappal korábbi 58,9 milliárd forintról. A fenti összegben nem szerepel a négy egyetemi klinika adóssága, mivel ezen intézmények a modellváltás óta nem kötelesek közölni vonatkozó adataikat a MÁK-kal. A mintegy 1500 kórházi beszállítót tömörítő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) szerint azonban ezekkel is számolva már 86,4 milliárd a teljes lejárt adósságállomány.

Ilyen mértékű kintlévőségre csak a harmadik Orbán-kormány idején volt példa: a korábbi rekord 2015 áprilisára datálható, akkor az egészségügyi intézményrendszer adóssága 84,6 milliárd forintra duzzadt. Igaz, akkor már 1,5 éve nem rendezték az intézmények a kifizetetlen számláikat. Ha marad az elmúlt időszakban látott növekedési ütem, július végére a 100 milliárd forintot is elérhette az állami fenntartású intézmények kintlévősége.

• A GDP hány százalékát fordítják egészségügyre nálunk és mi az uniós átlag?
• Milyen tényezők nehezítik, hogy valós értékén finanszírozza az állam az egyes beavatkozásokat?
• Az állam nemfizetésén kívül milyen piaci körülmények rontják a beszállítók helyzetét?
• Mely cégek dőlhetnek be leghamarabb?
• Mit léphetnek a multinacionális cégek arra, hogy az állam nem fizeti ki lejárt számláit? 

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap augusztus 4-én megjelent, 2023/31. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!