Hullottak a téglák, dőltek a kémények, remegtek a falak

Hullottak a téglák, dőltek a kémények, remegtek a falak

Leomlott kéménydarabok Csabacsűdön a földrengés után (Fotó: Magyar Hang)

Földrengések rázták meg a békési Csabacsűdöt, Örménykutat, Gyomaendrődöt, Szarvast és Békésszentandrást. Augusztus 19-én, szombaton délelőtt érkezett a legerősebb, a Richter-skála szerinti 4,1-es rengés, amit mindjárt aznap este követett a második, 3,8-as erősségű. A térségben folyamatosak voltak a kisebb mértékű földmozgások, még augusztus 23-án, éjjel fél egykor és délelőtt is észleltek jelentősebb utórengéseket (3,6 és 1,9) a békésiek. Csabacsűdön jártunk, ahol jelentős anyagi kár ugyan nem keletkezett, de a félelem még mindig érezhető.

Csabacsűd peremén sem a lövést, sem a puffanást, sem a durranást, de még a morajlást sem lehet elképzelni, akkora itt a csend. Akkora, hogy talán még azt is meg lehetne hallani a Vasút – a régi feliratok szerint valamikori Ságvári – utcában, ha a buszmegálló barnára festett oldalának fújná a szellő az ottfelejtett kőbányais dobozt. Csakhogy nincs itt semmiféle szellő, rekkenő hőség telepedik meg az egymásra tökéletesen párhuzamos utcákban elhelyezkedő, lehúzott redőnyös házak között. Ám egyszer csak mégis porfelhő kezd felénk kavarogni, egy kukásautó érkezik nagy lendülettel.

 *

 – Feküdtem az ágyon, és éreztem, ahogy remegni kezd körülöttem minden – mondja az egyik, a csabacsűdi közkútról vizet szerző kukás. Felidézi, hogy ugyanabban a tévében, amit megrázott a földrengés, később hallotta, hogy a megyében már volt ilyesmire példa, 1978-ban méghozzá. Valóban: ahogy a Békés Megyei Népújság korabeli száma írja, „hat hullámban lehetett észlelni a földrengést csütörtök hajnali fél négytől négy óráig. A legerősebb földmozgás Békés városban volt. A földlökéseket morajlás kísérte. Ennek volt a legnagyobb a lélektani hatása. Maga a földrengés a Richter-skála szerint 3,5–4,5-es erősségű volt, és az említett helyeken még a reggeli órákban is utórezgéseket lehetett észlelni. Voltak, akik tíznél is több kisebb-nagyobb földlökést számláltak meg”.

• Miért nem emlékeznek a korábbi rengésekre Békésben?
• Lehet-e köze a rétegrepesztéses fúrásoknak a földmozgáshoz?
• Mik a jelei a csűdiek félelmének?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 1-jén megjelent, 2023/35. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online! 

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!