Élet lehet a hiceán bolygón?

A James Webb űrteleszkóptól számos területen várnak tudományos áttörést a csillagászok. Egyik ilyen a más naprendszerekben keringő, úgynevezett exobolygók légkörének vizsgálata. A távcső nemrégiben egy tőlünk 128 fényévre lévő bolygót vizsgált, és figyelemre méltó molekulákra bukkant a légkörében, melyek akár az élet jelei is lehetnek.

A naprendszerünktől 128 fényévre található a K2-18 nevű vörös törpecsillag, amely körül már két bolygót is sikerült felfedeznie a Kepler űrteleszkópnak. Az egyik, a K2-18b, egy, a Földnél körülbelül kilencszer nagyobb tömegű égitest, és az úgynevezett lakhatási zónában kering. Akkora távolságra központi csillagától, hogy a felszínén folyékony víz is előfordulhat. A távoli planéta a hiceán bolygók közé tartozik. A név olyan égitesteket takar, amelyeken a vastag, zömében hidrogénből álló légkör alatt vízóceán rejtőzhet. A K2-18b 33 naponta kerüli meg a csillagát, és az úgynevezett fedési exobolygók közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a Földről nézve időnként elhalad a központi égitest előtt, és kitakarja annak egy részét a látómezőnkből. Ezen tulajdonságának köszönhetően sikerült felfedezni, és emiatt lehetett képes rá a James Webb űrtávcső, hogy megvizsgálja a légkörét. Hogy miként tette ezt, arról Kiss László csillagász, akadémikus, a Hun-Ren Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója beszélt a Magyar Hangnak.

• Hogyan analizálják a csillagászok a távoli bolygók légkörét?
• Mi lenne az idegen élet egyértelmű bizonyítéka?
• Hogyan készül fellendíteni az idegen életformák utáni kutatást az Európai Űrügynökség?