Győzike bűne

Van cigány barátom. Tudom-tudom, klasszikus rasszista mondatkezdés, amit általában egy de és mindenféle csúfság követ, csakhogy nekem tényleg vannak cigány barátaim. Egyrészt, mert borsodi vagyok (egyébként zempléni), másrészt, mert néptáncos voltam. Egyikükkel együtt nőttünk fel, összejártunk majd minden nap, ő nálunk evett, én náluk ugyanolyan zsíros kenyeret hagymával vagy paprikával, paradicsommal, meg egymásnál is aludtunk és hajnalig dumáltunk mindenféle korakamaszkori marhaságról. Aztán szétsodort minket az élet, ő komoly karriert futott be, úgyhogy amikor külföldre utaztam, náluk aludtam, és ugyanúgy beszélgettünk hajnalig. És hát a néptánc, ugyebár, meg az Erdélybe járás is hozta a roma cimborákat, majd néhány barátot is; a híres kalotaszegi táncos-prímásnál, Árus Ferinél is volt szállásom a falu szélén a putrisoron. Azok is szép éjszakák meg hajnalok voltak.

És akkor itt van nekünk Győzike. A mi Győzikénk. Meg az úgynevezett ügy, miszerint ötvenedik születésnapján Novák Katalin köztársasági elnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is levélben köszöntötte, amely közéletünket megrázó történés részleteiről időközben kiderült, hogy nem egészen úgy volt, mert eredetileg Győzike hívta meg Novákot és Szijjártót a szülinapi partijára, kormánypárti nagyjaink pedig az üdvözlő válaszlevéllel hárították el diplomatikusan az invitációt.

• Kell-e a Fidesznek Győzike a roma szavazatokhoz?
• Érdekli-e valójában a Fideszt a cigányság?
• Hogy lettek ők a vendégmunkások első áldozatai?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap január 25-ig kapható 2024/3. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!