„Orbán túl sokat már nem tudott volna tárgyalni a trianoni határokról”

Bár a „mi lett volna, ha?” kérdéseket történelmietlennek szokás tartani, mégis el lehet játszani ezzel is, hogy mi lett volna, ha Orbán Viktor tárgyalja le Trianont – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Csunderlik Péter, akit többek közt Kubatov Gábor hangzatos kijelentéséről kérdeztünk. A történész szerint viszont mégsincs sok értelme a felvetésnek, mert a diplomáciatörténészek szerint mire a magyar delegáció megérkezett a párizsi békekonferenciára, az új határokat nagyjából már eldöntötték. – Tehát Orbán Viktor túl sokat már nem tudott volna tárgyalni. Amit biztos elért volna, hogy fogadjanak el egy politikai nyilatkozatot, amibe beleírják, hogy Magyarország államnyelve nem lesz a román, és a román himnuszt sem vezetik be itthon hivatalosként. Ezt aztán hatalmas győzelemként lobogtatta volna itthon, mondván, megnyerte a béketárgyalást – tette hozzá Csunderlik.

A történészt kérdeztük a korábbi vitáról is, ami onnan indult, hogy a Kérdések és válaszok 1918-19-ről című kötetükben nem tették idézőjelbe a vörösterror kifejezést. – Vitának azért nem nevezném. A Columbia Egyetem professzorai dicsérték a Tanácsköztársaságról szóló könyvünket, részben újszerű, részben provokatív, egyben olvasmányos megközelítéséért. Majd jöttek a Mandiner hangulatkeltői, és elkezdtek arról írogatni, hogy a Politikatörténeti Intézet kutatói – az intézetünk 2010 óta semmilyen állami támogatást nem kap, és most még az épületünket is elvették – a vörösterrort mentegetik, és ezzel kiírtuk magunkat a történettudományból. (...) Mi abban a könyvben a fehérterrort is idézőjelbe tettük, mert úgy gondoltuk, hogy a kontextushoz kötött történelmi fogalmakat így használjuk. Persze, erről nem írtak a kormánymédiában, mert a fehérterror idézőjelbe tételével nem lehetett volna hergelni a Prónay Pál-hívő Mandiner-kommentelőket – jegyezte meg a kutató.

• Mennyivel volt másabb a spanyolnátha idején a járványkezelés, mint most a koronavírus esetében?
• 2009-ben végzett a Mathias Corvinus Collegiumban, a jobboldal elitképzőjében, ami az elmúlt években egyre látványosabb gyarapodásnak indult. Milyen volt egykor ott az oktatás, hogyan érezte ott magát baloldaliként?
• Mit gondol Moldova György azon kijelentéséről, hogy Kádár Jánosnak tíz-húsz szobra lehet majd, Orbánra viszont diktátorként fognak emlékezni?

A válaszokat és a teljes interjút a Magyar Hang február 5-én megjelent, 2021/6. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!