Romsics Ignác: Ez az én olvasatom

Romsics Ignác történésznek, az MTA rendes tagjának néhány hónappal ezelőtt jelent meg önéletrajzi kötetének első, a nyolcvanas évek közepén záruló kötete. A szerzővel pályakezdéséről, a kamaszok lázadásáról, a kis országok lehetőségeiről és arról beszélgettünk, mit tehet a történész, ha saját múltját elemzi.

– Alsómégy apró, a nagyobb városoktól elszigetelt, Bács-Kiskun megyei település. Hogyan vezetett Romsics Ignác útja az évszázados paraszti közegből a hazai értelmiség elitjébe?
– Ebben elsősorban apám játszott fontos szerepet. Ötéves koromban megkaptam tőle az első meséskönyvemet. Ebből megismerhettem a betűket, ami egy falusi, paraszti környezetben abszolút nem volt szokásos. Később is ellátott olvasnivalóval. Gyerekként faltam a könyveket, a paraszti, sőt a fizikai munkát – jól emlékszem – viszont nem szerettem. Vállaltam ugyan kőműves segédmunkát gimnáziumi éveim alatt, de akkor is csupán kényszerből, a zsebpénz miatt. Kiskorom óta olyan életre készültem, amelyekben a könyvek játszanak fontos szerepet.

– Nyolcadik után – olvasom önéletrajzi kötetében – mégsem sokon múlt, hogy szakmunkásképzőbe kerüljön.
– Családom tagjai eltérően gondolkodtak a jövőmről. Anyám azt szerette volna, ha kőművesnek tanulok, mert akkor saját házat tudok majd építeni magamnak. Végül legkevésbé iskolázott nagyapám mondta ki ügyemben az utolsó szót. Valószínűleg ráérzett arra, hogy mi való nekem, és segíteni akart. Apám hallgatott, aminek külön története van. Ő bizonyos értelemben meghasonlott ember volt, mert nem azt a pályát futotta be, amelyre képességei predesztinálták volna, és amelyen el is indult. A háború alatt „kiemelték”, állami ösztöndíjjal két éven át a bajai ciszterci gimnáziumban tanulhatott. Sikerei voltak, kifejezetten szerette a városban számára is megnyíló értelmiségi világot. Ám a front átvonulása után nem volt, aki tovább finanszírozza tanulmányait, úgyhogy visszakerült a paraszti világba. Szerette volna, ha én járom végig azt az utat, amelyről őt a háború forgószele letérítette. Semmiképpen sem akart azonban ellentmondani anyámnak.

• Ha most megkeresné a 20 éves, korunkban élő alteregója, akkor évtizedek komoly élettapasztalatával mit tudna válaszolni neki?
• Hogyan fordult a forradalmár diák érdeklődése a történészi pálya felé?
• Hogyan találta meg a maga helyét a Történettudományi Intézet közösségében a pályakezdő Romsics Ignác?
• A Bethlen Istvánnal kapcsolatos kutatásai, publikációi tették országosan ismertté, hogyan jutott el az egykori miniszterelnök személyéhez?