Sz. Bíró Zoltán: Kockázatos a magyar „külön játszma” az oroszokkal

Az orosz fél stratégiaváltása – hogy tudniillik elkezdte a kritikus infrastruktúrát támadni – azon a feltételezésen alapul, hogy az energiaellátás romba döntése drámaian nehezíti meg az Ukrajnában maradt lakosság hétköznapi életét. Az orosz vezetés várakozásai szerint ez az új helyzet arra készteti az ukrán társadalom jelentős részét, hogy akár területi engedmények árán is elkezdi követelni a tárgyalások megkezdését Oroszországgal – mondta az ukrán energetikai infrastruktúra szisztematikus támadásának társadalomra gyakorolt hatásáról lapunknak Sz. Bíró Zoltán történész. Az Oroszország-szakértőt az orosz–ukrán háború aktualitásairól és következményeiről kérdeztük.

– Kiéheztetéssel, kivéreztetéssel, az élet ellehetetlenítésével akarják Ukrajna politikai vezetését rávenni arra, hogy hagyjon fel az ellenállással. Az általam megismert ukrajnai közvélemény-kutatások azt mutatják, a társadalom közel háromnegyede szerint – egyelőre – semmilyen területi engedményt nem szabad tenni, és folytatni kell a háborút, amíg a február 23-ai állapot helyre nem áll. Úgy tűnik, az ukrán társadalom továbbra sem kényszer hatására harcol, és nem csupán a területét védi, hanem az ukránságát is. Ezt tudják az ukránok, leginkább Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly nyáron írt dolgozatából, amelyben lényegében kifejtette, hogy ukránok márpedig nincsenek is. Az ukrán társadalom jó része úgy gondolja, nincs választása: azaz, ha elveszíti a háborút, akkor az ukránságát veszíti el. Továbbá Oroszországnak azért is nehéz az ukránokat megállapodásra bírnia, mert az ukránok nem látnak garanciát arra, hogy ha lesz is megegyezés, azt Moszkva majd betartja, miután az eddigi, Ukrajna szuverenitását garantáló öt nemzetközi szerződésen gond nélkül átgázolt – magyarázta.

Kell-e arra számítani, hogy a tél közeledtével – az infrastruktúra romlása következtében – az Ukrajnából nyugat felé történő elvándorlás növekedni fog? – vetettük fel.

Külföld

Megérkeztek az ukrán katonák Herszonba és kitűzték a zászlót

A videók tanúsága szerint a helyi lakosság ünnepli őket.

Sz. Bíró Zoltán emlékeztetett: eddig tízmillió ember menekült el az otthonából. Közülük mintegy 6-7 millióan hagyták el Ukrajnát, és 2 millióan az országon belül kerestek menedéket, további körülbelül kétmillióan pedig Oroszország felé távoztak. Utóbbiakról nem tudni, hányan tették ezt önként. Az országon kívül menedéket keresők hulláma mintha némileg mérséklődött volna. Ha az ukrán hadsereg dél és kelet felé folytatja előrenyomulását, nem számít újabb kivándorlási hullámra, sőt szerinte megindulhat a lakosság visszavándorlása is nyugatról.

• Miért szolgálná szerinte jobban a kárpátaljai magyarok érdekét, egy Ukrajnával nagyvonalúbb magyar kormánypolitika?
• Miért állítja, hogy a miniszterelnöknek „külön játszmája” is lehet az oroszokkal?
• Melyik háborús félnek biztatóbbak a kilátásai jelenleg?
• Milyen hatása van a háborúnak az orosz társadalomra?

A teljes cikket a Magyar Hang november 11-én megjelent, 2022/46. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!