Az iskolai rendszer teljesen elment betűellenes irányba – erről beszélt lapunknak adott interjújában a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének professor emeritusa. Szörényi Lászlót kérdeztük római nagyköveti emlékeiről, ahogy arról is, a nyolcvanas években valóban szabadabb légkör uralkodott-e az irodalmi életben.
Komoly gondok vannak az iskolai rendszerrel, de szerencsére Oregonig még nem jutottunk el, hogy írni, olvasni és számolni sem kelljen az érettségihez – fogalmazott lapunknak adott interjújában Szörényi László. A professzor szerint az amerikai állam példája „azért tökéletes bátorságra vall, ennyi erővel egy őzgida is leérettségizhetne.”
Eközben úgy látja, megfogyatkozott a közönség is. Pedig amikor még ő meghívta Mészöly Miklóst az Irodalomtudományi Intézet ifjúsági klubjába, az Eötvös Collegiumba, a csillárról is lógtak. – Az ifjúsági klubot persze nem sokára be is tiltották, maga Aczél elvtárs telefonált, mikor meghívtam szegény Eörsi Istvánt. Nem tudtam, hogy annyira idegesek az elvtársak a korčulai nyilatkozat aláírása miatt – adott a professzor betekintést az akkori viszonyokba. Eközben elmondása szerint az oktatás és a kultúrpolitika sem nőtt fel ahhoz, hogy felhasználja a rendelkezésünkre álló, hallatlanul izgalmas anyagot.
• Milyen volt az az időszak, amikor még előszeretettel küldtek irodalmárokat nagykövetnek?
• Vannak, akik szerint a nyolcvanas évek irodalmi életében már relatíve szabadabb légkör uralkodott. Szörényi is így látja?
• Kik voltak azok, akiket korábban háttérbe szorítottak, és ma sincsenek az őket megillető helyen?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
