Vajon meddig megy el Amerika, hogy megvédje Tajvant Kínától?

Vajon meddig megy el Amerika, hogy megvédje Tajvant Kínától?

Amerikai hadihajók a Dél-kínai-tengeren egy 2019-es, Fülöp-szigetekkel közös hadgyakorlaton (Fotó: US Pacific Fleet)

 

Egyre nehezebb kimagyaráznia a Biden-kormányzat embereinek, hogy az elmúlt időszakban Tajvannal kapcsolatban tett elnöki megnyilvánulásokat figyelembe véve a Fehér Ház továbbra is az „egy Kína politika” elkötelezett híve. Joe Bident legutóbb a CNN műsorvezetője, Anderson Cooper kérdezte arról, hogy az Egyesült Államok Tajvan védelmére kelne-e, ha Kína megtámadná a szigetet, mire az elnök úgy felelt: „Igen, elköteleztük magunkat, hogy ezt tegyük.”

Az amerikai elnök nem először nyilatkozott így a kérdésben. A fehér házi adminisztráció közben mindig próbálja menteni a menthetőt, és rendre „stratégiai versenyként” jellemzik az amerikai-kínai viszonyt. Pekingből azonban – a számukra talán legérzékenyebb témából kifolyólag – igen kemény reakciók érkeznek. Az amerikai külpolitika az 1970-es évek végétől „kettős játékot” játszik: nem vitatják nyíltan Kína Tajvannal szembeni követelését, de törvényi kötelezettséget vállaltak arra, hogy biztosítsák a sziget védelmét.

Új fejleményként az amerikai külügyminisztérium közben óvatos diplomáciai manőverezésbe kezdett: Antony Blinken nyilvánosan felszólította az ENSZ többi tagját, támogassák, hogy Tajvan részt vehessen a közlekedéssel, egészséggel, éghajlatváltozással, kultúrával és oktatással kapcsolatos nemzetközi szervezetekben. A pekingi külügyminisztérium szerint Blinken megjegyzései „súlyosan sértik” a kínai-amerikai kapcsolatokat alátámasztó megállapodásokat és az Egyesült Államok témában tett saját kötelezettségvállalásait.

Hadipari szakértők mindettől függetlenül továbbra sem tartanak a felek közötti komoly fegyveres konfliktustól. Amerikai hadügyi körök ugyanakkor abban egyetértenek, hogy a kínai csúcstechnológiás katonai fejlesztések elképesztően gyors ütemben zajlanak. A CNN szerint épp ezért nevezte Bill Burns, a CIA igazgatója Kínát az Egyesült Államok legnagyobb technológiai veszélyének, hozzátéve, hogy a hírszerzés fokozni fogja erőfeszítéseit Kínával szemben.

Erről is olvashat a cikkben:
• Mit akar Amerika Tajvannal, egyáltalán mennyire lehet komolyan venni e mostani kijelentéseket?
• Képes lenne-e Washington katonailag megvédeni a szigetet Kínától? Egyáltalán akarja-e ezt az amerikai diplomácia? 
• Milyen „kettős játékot” folytat a két féllel pró és kontra az amerikai diplomácia?
• Mit mond a Tajpej és Washington kapcsolatát rendező amerikai törvény a fegyverkezésről?
• Milyen kínai katonai manővereket vettek észre a Tajvani-szorosról frissülő műholdképeken?
• Hogyan vélekedik az amerikai katonai vezetés Kína hiperszonikus rakéták kifejlesztését célzó tesztjeiről?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!