Első kézből, hogyan is volt az Orbán–Trump-találkozó

Első kézből, hogyan is volt az Orbán–Trump-találkozó

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Diplomatához képest szokatlanul kritikusan beszélt Szabó László az amerikai társadalomról, aki 2017 és 2020 között washingtoni magyar nagykövet volt. Az nem derült ki, miért nem sikerült kitöltenie a négy évet Washingtonban. Hamarabb hazakerült ugyanis, hogy karrierjét az állammal szorosan együttműködő Mediaworks nevű médiavállalatnál folytassa.

A Pesti Tv stúdiójában a nagy számú jelenlévő leginkább arra volt kíváncsi, hogy az orvos végzettségű vendég, aki korábban gyógyszergyártó vállalat vezérigazgatója volt, hogyan került onnan egyáltalán külügyi pályára. Szabó László ugyanis tapasztalat nélkül robbant be a diplomáciába, s azonnal külügyminiszter-helyettesnek hívták. Három évvel később pedig nagykövetnek állt Washingtonban. A műsorból kiderült, hogy Szijjártó Péter leendő miniszter és a miniszterelnök maga tett visszautasíthatatlan ajánlatot neki, „szeretnék-e kétszer annyit dolgozni, feleannyi pénzért. Nem tudtam nemet mondani”.

A beszélgetésből a néző megtudhatta, hogy az Egyesült Államok középső területeihez képest a keleti és nyugati part, úgy, ahogy van, élhetetlen. „Sokan tudják, hogy több, mint egymillióan elköltöztek New Yorkból Floridába, mert nem bírják már a hangulatot, azt a néha lincshangulatot, hogy a fehér kaukázusi férfiak heteroszexuálisak, és azoknak szégyellniük kell magukat.” A nyugati oldal pedig azért elviselhetetlen, mert valakik törvényekkel szándékosan segítik a bűnözőket: „Los Angelesben alig ezer dollár alatt van az a határ, amíg csak szabálysértés az, ha lopsz. És szó nélkül kisétálnak bizonyos emberek a drogériákból. Telepakolják a kosarat, elmennek, majd másnap vissza, hogy készpénzre váltsák, amit elvittek előző nap. És az, hogy 960 dollár talán a határ, amikortól már bűncselekmény a lopás, a rendőrt sem hívják ki, és mivel maszk van rajtuk, s még a másfél méter távolságot is követelik maguknak ezek az úriemberek.”

A mindennapokról szóló mondatai csodálkozást váltottak ki a stúdióban. – Mit akarnak, hogy ilyen törvényt alkotnak? – faggatták tovább a résztvevők. A volt diplomata nem hagyott kétségeket: „Nyilvánvaló, hogy káoszt akarnak elérni, én ezt tudom csak elképzelni. Valamilyen módon a mindennapi életnek és az értékeknek a felrúgása, ami valószínűleg jó valakinek.” Körül is írta őket: „Érdekes módon valahogy a nagy globális cégek, főleg kommunikációban és az ilyen távvásárlásban, mindig jól jönnek ki belőle”.

A sok rossz élmény mellett azért a szerencse sem pártolt el mellőle. A műsorban véget vetett azoknak a találgatásoknak és legendáknak, amelyek szerint nem ő, hanem valaki más hozta tető alá a magyar kormányfő találkozóját Donald Trump elnökkel 2019 májusában. „Ahogy sikerült elintézni, rengeteg gazdája lett ennek. Egy biztos, hogy Balog Zoltán akkori miniszter úr összehozott egy nagyon kedves úriemberrel, aki akkoriban a National Security Councilnál (Nemzetbiztonsági Tanács), igazgatói pozícióban, az amerikai költségvetésért felelt. Egy nagyon fontos ember, úgy hívják, hogy Mick Mulvaney”. Az igazgató kétszer is volt Szabónál vacsorázni. „A nagyon kellemes borkóstolás mellett összebarátkoztunk. A második vacsoránál azt mondta, hogy László, én most egy olyan pozícióba megyek, amit nem mondhatok el neked, de a mobilom megvan, nyugodtan hívj bármikor. És a következő héten kinevezték Trump kabinetfőnökének”. Szerényen azt is hozzátette, hogy „ez egy véletlen találat volt, ezt nem tudhattam előre. Amikor az embernek már 150-200 ilyen barátja van, akkor valamilyen módon felkészül az ember, hogy néha szerencséje lehessen.”

A „kedves és fontos amerikai úriember” valószínűleg az 1967-ben Virginiában született republikánus politikus, John Michael Mulveney, akire a volt diplomata azonban nem jól emlékezett. A weben föllelhető adatok szerint Mulvaney ugyanis soha nem dolgozott a Nemzetbiztonsági Tanácsnak. Annak ráadásul nem is dolga az amerikai költségvetés. Igazgatóként a Gazdálkodási és Költségvetési Hivatalnál (Office of Management and Budget) kerül elő a neve. Mulvaney-t 2018. decemberben nevezték ki a Fehér Házban kabinetfőnöknek, és ha tehát neki köszönhetjük a 2019-es Orbán–Trumpttalálkozót, akkor iparkodnia kellett. Miután ugyanis Trump elnököt nagyjából kreténnek nevezte, a mexikói-amerikai határkerítés ügyét pedig gyerekesnek, 2020 elején kidobták a kabinetfőnöki állásából.

Szabó Lászlót Washingtonból tavaly a Mediaworks vezérigazgatói székébe navigálták. Kettétört diplomata karrierjét viszont felváltották a vállalati sikerek, a kedvező folyamatokról be is számolt. Kiderült, hogy az újságírók válláról is lekerültek terhek, a címadás nehézségeivel például már nem kell küszködniük: „Egyre okosabb, normálisabb, modernebb eszközökkel rendelkezünk. Az Origón például ma már mesterséges intelligencia adja a címeket.” Valóban nem lehet ok panaszra, megérkezett a jövő.

A szerző a Magyar Nemzet volt főszerkesztője