Farkas Flórián országgyűlési képviselő, illetve Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló magatartása méltatlan a képviselői erkölcsiséghez – ez áll abban a Népszava által a múlt héten ismertetett panaszlevélben, amelyet Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének küldött Lakatos Oszkár, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökhelyettese.
Lakatos Oszkár azt is írja, hogy Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke és Farkas Félix, továbbá „a hozzájuk csatlakozó üzleti érdekkörök”, valamint az ORÖ korábbi hivatalvezetőjének a tevékenysége révén az országos önkormányzat és annak hivatala a teljes működésképtelenség felé sodródik.
Lakatos Oszkár azt kérte Kövér Lászlótól, aki egyébként a Fidesz országos választmányi elnöke is, hogy intézkedjen panasza „teljes körű kivizsgálásáról”.
A panaszlevelet ismertető Népszava megkérdezte Lakatos Oszkárt, hogy milyen „üzleti érdekkörökre” utalt Kövérnek írt levelében. Lakatos csak annyit árult el: vannak, akik „komoly összegekkel vettek részt a roma választási kampányban, és ezt a pénzt most úgy akarják visszakapni, hogy átveszik a hatalmat az ORÖ-ben”.
2017 tavaszán a Fidesz nevében Kövér László írta alá a választási megállapodást Farkas Flóriánnal, a Lungo Drom elnökével. Lakatos Oszkár lehetséges eljárásnak tartja, hogy Kövér László fegyelmi eljárást indítson Farkas Flórián és Farkas Félix ellen.
Aligha ez a panaszlevél lesz az, amely megingatja a Fidesz, illetve Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök bizalmát Farkas Flóriánban. A Farkas Flóriánt övező bizalmat ennél jóval komolyabb támadások, botrányok sem bírták kikezdeni. Ez a panaszlevél csak arra volt jó, hogy emlékeztesse a közvéleményt, Farkas Flórián még mindig országgyűlési képviselő, és úgy tűnik, a független ügyészség felügyeletével hosszú évek óta folyó büntetőeljárást is megússza, ami a cigányok felemelkedését célzó „Híd a munka világába” címmel indult és elvetélt projekt miatt indult.
Öt évvel ezelőtt, 2015 januárjában Hadházy Ákos, még az LMP korrupciós ügyekkel foglalkozó szakpolitikusaként komoly vádakat fogalmazott meg a Farkas Flórián által vezetett Országos Roma Önkormányzattal szemben. Hadházy azt állította, hogy a munkanélküliek álláshoz juttatására szánt pénzeket az ÖRO nem az eredeti céloknak megfelelően használta fel.
A Híd a munka világába névvel 2014 márciusában hoztak létre egy foglalkoztatási szövetkezetet, amelynek elnöke Farkas Flórián lett. Az eredeti tervek szerint a szövetkezet számára ötmilliárd forintnyi uniós forrás állt volna rendelkezésére, hogy munkához segítse az állástalan romákat. Csakhogy a pénzből jutott autók bérlésére (30 millió), budai irodaház vásárlásra (200 millió), irodabútorokra (31 millió), irodafelújításokra (26 millió), tanulmányok írására (50 millió), informatikai eszközökre (21 millió), vagyis nagyon sok dologra, csak éppen az eredeti célt nem sikerült megvalósítani. Mindössze a kiválasztott ORÖ-kádereknek lett munkájuk, mégpedig a vidéki irodákban jó fizetéssel foglalkoztatták őket.
A botrány meghaladta Polt Péter legfőbb ügyész ingerküszöbét is, és 2015 februárjában büntetőeljárást kezdeményezett a Híd a munka világába szövetkezet programjával kapcsolatban. A Fővárosi Főügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el, amivel a NAV bűnügyi nyomozóit bízták meg.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma is belső vizsgálatot indított, és a 2015. december 31-i projektzárás után meg is állapította a szabálytalanságokat.
A minisztérium vizsgálatának eredményét 2016. március elején hozták nyilvánosságra. Így azt is, hogy a szabálytalanságok gyanúja miatt elállt az Országos Roma Önkormányzattal a Híd a munka világába projektre kötött szerződéstől, és hogy visszakéri a lehívott támogatási összegeket, mintegy 1,6 milliárd forintot. A minisztérium tizenkét gyanús ügyben vizsgálódott, összesen 860 millió forintnyi kifizetést kétesnek tartott, kifogásolták azt is, hogy a bérekre történő kifizetés meghaladta a 700 millió forintot.
Az ORÖ-nek 2016. december elejéig mindössze 30 millió forintot sikerült visszafizetnie az Emminek a Híd a munka világába program után.
Miután kipattant a botrány, Farkas Flórián eltűnt, elérhetetlenné vált a sajtó számára.
Még az időközben az ügyben ugyancsak vizsgálatot indító Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) meghallgatására sem ment el az első meghívásra. 2016 augusztusában végül sikerült meghallgatnia az OLAF-nak Farkast.
Más is történt még 2016-ban. Annak ellenére, hogy az Emmi is megállapította, hogy a Farkas Flórián által vezetett programból semmi nem valósult meg, ezért a támogatás visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t, kormány 2016 karácsonya előtt egy 1,3 milliárdos támogatással kisegítette a csődközelbe jutott szervezetet, vagyis lényegében 300 millió híján elengedte az adósságot. Amit egyik kezével visszakövetelt, azt a másik kezével odaadta, hogy legyen miből visszafizetni a szabálytalanul elköltött pénzt.
Figyelemre méltó volt, hogy míg a botrány kirobbanását követően, Balog Zoltán miniszter is elítélően nyilatkozott az ügyről, mint ahogy nem rejtette véka alá a véleményét Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter sem, és Polt Péter főügyész azonnal vizsgálatot kezdeményezett, ahogy közeledtünk a 2018-as választásokhoz, egyre csillapodott a nagy elszámoltatásra vonatkozó szándék. Egy idő után Balog Zoltán és Lázár János is igyekezett úgy beállítani a sajtó felfokozott érdeklődését Farkas Flórián ügye iránt, mintha azért támadnák az ORÖ volt elnökét, mert cigány származású, vagyis lényegében rasszizmussal vádolták meg azokat, akik megpróbálták számon kérni Farkas ügyeit.
2017. május végén pedig Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke és Farkas Flórián, a Lungo Drom vezetője a két szervezet közötti együttműködésről írt alá stratégiai megállapodást. A dokumentum szerint „Nemzeti felemelkedésünk, Magyarország jóléte és biztonsága nem valósulhat meg a magyarországi cigányság felemelkedése nélkül. Polgári értékrendünkből adódó feladat a cigányság képzettséghez és munkához juttatása, ami lehetőséget teremt a felemelkedésükre és erősíti a közösségeink együttműködését és békés együttélését. A fenti célok elérése csak a magyarországi cigányság és a polgári erők összefogásával valósítható meg, amelynek része a helyi és országos közéletben való aktív részvétel elősegítése, valamint cigányság önkormányzati és országgyűlési képviselete is”.
Ennek ellenére 2017 októberében még úgy tűnt, Farkas Flóriánt is utolérheti a bűnüldözés. Ekkor már nem volt az ORÖ elnöke, azonban egy „miniszterelnöki biztosi” megbízatással vigasztalódhatott, amikor a Magyar Nemzet megtudta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség a cigány szervezetnél hivatali vesztegetés miatt zajló nyomozásban hat személyt gyanúsított meg. Ez az eljárás 2016 elején indult, mégpedig egy hangfelvételen elhangzottak miatt, amely nem kevesebbről szólt, mint hogy Farkas Flórián legalább hat képviselővel kötött féléves időtartamra „munkaszerződést”, havi 350 ezer forintos fizetéssel. A munka sajátos módon azt jelentette, hogy Farkas ellenlábasával, Hegedűs Istvánnal szemben kellett politizálni.
Ez az ügy ez év július végén zárult le, a főügyészség az elmúlt években összesen 28 személyt gyanúsított meg korrupcióval, ám végül vádemelés nélkül lezárta a nyomozást.
Az OLAF jelentését 2019 júniusában a dokumentumot megszerző 24.hu ismertette a nyilvánossággal. A csalás elleni hivatal főbb megállapításai szerint szerint az Országos Roma Önkormányzat nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, a taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélt szintet. Az irodahálózatot sem építették ki, a gellérthegyi irodához hasonlóan megvettek négy vidéki ingatlant, amelyekben azonban a projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt, Gödöllőn például egy 25 milliós bútorüzletet vásároltak a támogatási pénzből, de ahhoz, hogy a feladatra alkalmassá tegyék, további 22 milliót kellett volna még rákölteni. A jelentés szerint az ORÖ feladata lett volna a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó mentorok hálózatának kiépítése is. A mentori posztra azonban jellemzően az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel, akik az első időszakban alig toboroztak jelentkezőt”.
Egyébiránt az OLAF is javasolta az ügy büntetőeljárás keretében történő vizsgálatát. Az OLAF négy személyt hozott összefüggésbe az üggyel: Farkas Flóriánt, aki 2011 és 2014 között volt az ORÖ elnöke, majd 2014-től a romaügyi támogatások miniszterelnöki biztosa, Balog Zoltánt, aki miniszterként volt felelős a támogatói feladatokat ellátó Humán Erőforrás Programok irányító hatóság felügyeletéért, illetve Hegedűs Istvánt és Balogh Jánost, akik Farkas utódai voltak az ORÖ elnöki posztján.
Ez év április végén Hadházy Ákos országgyűlési képviselő kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész arról tájékoztatott, hogy a Híd a munka világába szövetkezet ügyében büntetőeljárásban már öt személy gyanúsítotti kihallgatására került sor. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a vádemelés tekintetében még nem lehet megalapozott álláspontot kialakítani. A NAV több mint négy éve folytatja a vizsgálatot költségvetési csalás gyanúja miatt. Sajtóértesülések szerint a közel félmilliárdos adócsalással az egyik projektmenedzsert gyanúsítják, akinek közreműködésével több, nem a célnak megfelelő ingatlant vásároltak, illetve irodai felújításokat végeztek.
Farkas Flórián ma is országgyűlési képviselő, mentelmi jogának felfüggesztését mind a mai napig nem kérte az ügyészség, vagyis nem gyanúsítottja az ügynek.