Az utóbbi évek (orosz főszerepléssel zajló) leghangosabb doppingbotránya újabb fordulatot vett. Az események sokak számára megint csak azt bizonyítják, hogy a nemzetközi sportszervezetek nem tudnak vagy akarnak kellő határozottsággal érvényt szerezni a doppingellenes szabályoknak, illetve ellenállni Oroszország nyomásgyakorlásának.
A 2022-es pekingi téli olimpia műkorcsolyaversenye attól volt emlékezetes, hogy az oroszok feltörekvő csillaga, az akkor még csak 15 éves Kamila Valijeva megbukott a doppingteszten. Nem az olimpián adta a pozitív mintát, hanem néhány héttel korábban az orosz országos bajnokságon, de az ügy az olimpia idején tudódott ki. A Nemzetközi Korcsolyaszövetség (ISU) láthatóan nagy dilemmával szembesült, ugyanis Valijeva vezetésével az orosz műkorcsolyacsapat aranyérmet szerzett (Valijeva egyéniben csak negyedik lett).
Minthogy akkor már tudott volt, hogy a műkorcsolyázó megbukott a doppingteszten, végül az ISU azt a példátlan döntést hozta, hogy nem tartották meg a verseny díjátadó ceremóniáját, mert nem tudták, hogy melyik csapatnak milyen érem is fog járni majd az eljárás végén. Az Orosz Olimpiai Bizottság természetesen oroszellenes rosszindulattal vádolt minden személyt és szervezetet, akinek bármi szerepe volt a doppingoló Valijeva ellen folytatott „boszorkányüldözésben”, és megtámadták az ellene hozott szankciókat a Nemzetközi Sport-döntőbíróságon.
„Véletlenül” épp a következő olimpia előtt jár le az eltiltása
A bíróság a hétfőn hozott ítéletében elfogadta a Valijeva doppingolását alátámasztó bizonyítékokat, és elutasította az oroszok érvelését, miszerint a 15 éves Valijeva véletlenül szedett szívgyógyszert. Az orosz doppingellenes ügynökség (amelyet a WADA korábban már eltiltott, mert kiderült, hogy az orosz titkosszolgálatokkal együttműködve részt vettek más orosz doppingügyek eltussolásában) időközben felmentette Valijevát, arra hivatkozva, hogy 15 évesen még kiskorúnak számított, így nem lehet büntetni. A bíróság azonban most négy évre eltiltotta a sportolót a versenyzéstől. Az eltiltás „véletlenül” éppen néhány héttel a következő olimpia előtt jár le, úgyhogy igazából különösebb sérelem nem érte Valijevát.
Egy nappal a hétfői döntés után lépett az ISU a csapatverseny eredménye ügyében, de ezzel biztosan nem zárta le az egyre tragikomikusabbá váló botrányt. Bár Valijeva már a bíróság szerint is doppingolt, és az aranyérmet szerző orosz csapat tagja volt, magát a csapatot nem zárták ki a versenyből. Miután Valijeva pontjait törölték (hiszen őt azért kizárták utólag), a maradék – a doppingteszten nem megbukott – orosz műkorcsolyázók pontjai alapján bronzérmesnek minősítették a csapatot.
Csak szavakban határozottak
Az új pontszámítás alapján az Egyesült Államok lépett előre az első helyre, második Japán lett, míg az orosz csapat kapja (elvileg) a bronzérmet. Az eredetileg negyedik Kanada arra számított, hogy felléphetnek a dobogóra, de a mostani helyzet szerint mindössze egy ponttal lemaradtak az orosz csapat mögött. Egyelőre nem reagáltak hivatalosan a döntésre, de nagyon valószínű, hogy óvni fognak. Ahogy az orosz szövetség és olimpiai bizottság sem fogadja el egyik döntést sem, ők is fellebezni fognak.
A meglehetősen furcsa döntések láttán sok kommentátorban megerősödött az a vélekedés, miszerint a nemzetközi sportszervezetek csak szavakban határozottak az orosz állami doppinggépezettel szemben, de a végén valahogy mégis kedveznek nekik. Az továbbra is kérdéses, hogy a pekingi női műkorcsolya-csapatbajnokságon indult tisztességes sportolók mikor kaphatják meg az érmeiket. Ez az eset is példátlan: még soha nem fordult elő az olimpiák történetében (legyen szó a nyári vagy a téli játékokról), hogy egy befejezett versenyszám díjait a szervezők visszatartották volna.
