Móricz Zsigmond tökéletesen ráérzett arra, hogyan is épül fel egy kórosan narcisztikus személyiség. Ennek egyik legfontosabb ismérve a teljesen irreális felhatalmazottság érzése, amely gyakran párosul torz önértékeléssel.
Szathmáry István Pál
Akárhogy is lesz, a jövő meghatározó könyvformátuma jó eséllyel a kindle-ön és társain formálódik. Az e-könyv tökéletes szimbóluma korunknak: nem a világok tükre, hanem tükörvilág.
A Kádár-korszak bűneseteiről írt kötet egyúttal éjsötét szociográfia is.
Micsoda örömet okozna elpusztítani, elégetni, megölni. Nem viccelek! – írta Slawomir Mrozek Stanislaw Lemnek. De kire gondolt, és miért?
Az én szótáramban maga Pest. A legigazibb Pest. A nagyratörő vágyak árnyékában kuporodó kisemberek menedéke.
„Tudod, azért fura, hogy elvileg én vagyok az isten, az istenkirály, a köznép nem is láthat, aztán egyszer csak megölnek. Azért én érzek ebben némi logikai ellentmondást.”
Lukácsi Katalin meglehetősen rossz döntést hozott, amikor a holokauszt áldozataira emlékezve a közösségi oldalakon meztelen felsőtestéről osztott meg fotót.
„Most közösen egy interperszonális testtudatos tréningen veszünk majd részt, ami segít nektek a kommunikatív görcsök feloldásában.”
A Lajkó Félixszel közös munkáról, a lengyel népzene helyzetéről és hódító útjáról a VOŁOSI egyik tagja, Stanisław Lasoń mesélt nekünk.
„Magának már nagyon régen vége van, és ezen semmi nem változtat. De én most a legnagyobb ajándékot kínálom, amit egy színház igazgatója kínálhat. A hírnevet. Azt, hogy egy ország fogja figyelni magát!”
Nem a tények a makacs dolgok, ahogy azt szokás emlegetni, hanem a látszattények vonzereje, és az össznemzeti toposzok túlélő képessége.
Messze volt még a húsvét, az asszony tudta, a lányáék annál hamarabb nem jönnek, telefonálni meg csak akkor szoktak, ha akartak valamit, vagy valami hülye kérdés az eszükbe jutott.