Újra megszólalt az információt először megosztó, majd azt átíró amerikai újságíró.
A zártkörű médiatalálkozóról beszámoló American Conservative cikkének első változata szerint a kormányfő „határozott nem”-mel felelt arra kérdésre, hogy szeretné-e, hogy Magyarország az EU tagja maradjon. Az írást később módosították.
Kétharmadik szerint pedig a politikusoknak vissza kéne lépnie az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból.
A politikai vezetés és a propaganda folyamatosan Brüsszel ellen hergel. Kérdés, ez csak a folyamatos ellenségkeresés része, avagy hosszabb távon a közösség elhagyása is felmerülhet?
Miért nem kapta fel már senki a fejét Pristinában Szijjártó Péter kijelentése miatt?
Josep Borrell szerint „nagy csapást jelent az ország pénzügyi stabilitására”, hogy az orosz olajat hordónként 40 euróért, áron alul, közel 50 százalékos kedvezménnyel adják el.
Deutsch Tamás szerint a svédek elkötelezettsége az EU egységének megőrzése mellett nem más, mint egy „jó szándékú tévedés”.
A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy kilenc embert töröljenek a korlátozó intézkedések több mint 1300 személyt és 170 szervezetet tartalmazó listájáról.
Odaszúrtak a kormánynak.
Ám ehhez időben kell lépnie a kormánynak.
Ebben a félévben ismét napirendre tűzik a magyarországi jogállamiság helyzetét a 27 uniós tagállam Európa-ügyi minisztereinek ülésén az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében – közölték.
Nohát, erről beszélek, képesek a magyar diákokat szivatni, csak hogy Orbánt gyepálhassák. Hát milyen emberek ezek? Ezeknek már semmi se szent?
Ment az ország előrébb 2022-ben? Nem, Magyarország lemaradása nem csökkent a Nyugathoz képest. Belebukik az Orbán-kormány a válságkezelésbe, a fokozódó társadalmi elégedetlenségbe?
Az uniós olajembargó december eleji bevezetése óta folyamatosan csökken az Ural ára.
Ezek az oktatási és kulturális intézmények eredetileg azért kerültek az EU célkeresztjébe, mert működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését.