A hangyákat mindenki ismeri, és valójában senki sem ismeri igazán. Hogy konkrétan mit csinálnak, pláne a házainkban, amikor nem látszanak, mert visszatértek a ki tudja, hol lévő fészkükbe, arról igazából fogalmunk sincs.
A kormányfő posztját Jakab Péter és Ujhelyi István sem hagyta szó nélkül.
Érdekes könyv, csak arra nem jó, amire a szerzője szánja – így vonható konklúzió A táplálkozás százmillió éves története című könyvről.
Mészöly, akit Szolláth kora egyik legeurópaibb szerzőjének nevez, nem félt újítani akkor sem, amikor a legtöbben csupán a túlélésre játszottak, és igyekeztek biztosra menni.
A nehéz sorsú alkotót ötvenhét éves korában érte a halál.
Azért is nagyszerű ez a Munkanapló, mert folyamatában figyelhetjük, ahogy felépül egy már teljesként látott, akként becsült életmű.
Ha valaki megkérdezné, hogy mit kedvelek leginkább a lakásunkban, első helyen egészen biztosan a könyvespolcainkat említeném tartalmastul.
Zoltán Gáborral készült interjúnkban szóba került a művészek szerepvállalása, a nemzeti tábor, valamint az író azt is elmondta, miért zavarják a turulmadarak a XII. kerületben.
A nyarat Zalában búcsúztatja a kortárs magyar irodalom fesztiválja, a Margó.
Az már önmagában szomorú, amikor egy kiváló intellektusú ember megválik apránként összegyűjtött könyvei egy részétől.
Érdekes, a kötet szerzői is mennyire a saját világlátásukból, korábbi előfeltevéseikből és fontos témáikból indulnak ki.
Viszonylag ritka, hogy egy 24 éves költő bemutatkozó kötetére már évek óta várjunk.
A modern filmipar egyik megteremtője, William Fox Tolcsváról indulva hódította meg Amerikát.
A történelmi távlatok megírásában mindig is jeleskedett Szávai, bizonyították ezt olyan regényei, mint az Aletta bárkája vagy a Múlt évezred Marienbadban.
Hét éve már Görömbei sincs köztünk, de A minőség jegyében című, most összeállított kötete mégis olyan, mintha csak egy egységesre megírt Németh-monográfia lenne.