A kizárólagos hatalmat gyakorló állampárt a sorok közti olvasásra biztatja híveit, merthogy libsi cenzort hallucinál(tat) maga fölé. Agyrém.
Ilyen aljas, uszító hangnemben talán csak a nyilas pártlapokban, majd a kommunista sajtóban lehetett olvasni, bár egy tőről fakadt mindkettő…
Fabiny Tamás evangélikus püspök mellett művészek és médiaszemélyiségek, többek között György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője is jegyzi az emberségesebb közbeszéd mellett kiálló kezdeményezést.
Gundel Takács Gábor, Kepes András és Hodász András is aláírta.
Nincs benne a fejlődés lehetősége az általa felépített „a nép egyszerű fiából lett furfangos vezető” karakterben, aki bal kezével letörli szája széléről a pörköltszaftot, miközben jobb kezével megálljt parancsol a Magyarország ellen áskálódó nagyhatalmaknak.
2017-ben még csak „kivágni, mint macskát szarni” és „taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni” szövegek zsibbasztották az agyunkat. Ma már...
Hogy az emberből a szar is ki lesz verve – belépő szint. Hogy a családja is meg lesz keresve – alap. Hogy ezt közszereplőként bárkinek el kell viselnie – hát nem. Nagyon nem.
Az a modor, stílus, amellyel a miniszterelnök itthoni és külföldi ellenfeleit kezeli, megmutatja, hol a forrása a kormányközeli sajtó embertelenségének, gyalázkodó hangvételének.
A patkánytéma érezhető károkat tudott volna okozni a hatalomnak. Bangóné és pártja viszont elérte, hogy a botrányból mégis újra a Fidesz profitáljon.
Szakály Sándor megnyilatkozásai azt a látszatot kelthetik, hogy Magyarországon félhivatalos álláspont lehet a népfajok közötti megkülönböztetés mentegetése, bagatellizálása.
A kormány „sajtója” úgy rontott rá Nagy Blankára, mintha komoly politikai szereplővel állna szemben, aki fenyegetést jelent a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező hatalomra.