A kormányfő telefonon beszélt a török elnökkel a hajnali földrengés után.
Ha a Dunaferrnek vasműnek a szankciók adták meg a kegyelemdöfést, akkor abban a magyar miniszterelnök is vétkes.
A Jobbik elnöke szerint nap mint nap olyan hírek látnak napvilágot, hogy a kormány „egy harmadik világbeli félfeudális diktatúra irányába, és nem pedig az európai civilizáció irányába” viszi az országot.
Szerinte a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz.
A baráti közegben magát jobban elengedő miniszterelnököt afféle baleset érhette, mint 2008-ban még ellenzéki vezetőként, amikor egy értelmiségi társaságban elmondott szavai szivárogtak ki?
Sajtónyilvános program viszont nem lesz ezzel kapcsolatban.
Megróttak. Mer’ hogy a népünk és nemzetünk jövője felett érzett aggodalomból született cikkeimből csak úgy csobog a keserűség, gondolataim szügyig szomorúságban áznak, mondataim a reménytelenség setéten háborgó óceánjában fuldokolnak.
A megbeszélésen a miniszterelnök a hadiipari fejlesztések fontosságát hangsúlyozta.
A családok csődvédelme szempontjából fontos rendelet egy hét múlva lép hatályba.
Új tulajdonost kerítenek a vasműnek, olyat, aki biztosítani tudja a stabil működést.
Helyrehozhatatlan következményei lesznek a két ország viszonyában annak, ha a magyar fél kitart „a negatív trend” mellett.
Ki tudunk csúszni magából az unióból, és ez a sokkal nagyobb veszély – mondta a szakember.
Azt gondolom, akkor alakul másmilyenné a Fidesz híveinek könnyen befolyásolható „álláspontja”, amikor rájönnek, hogy mindaz, amit addig másokkal tett a nagy kedvencük, a szeretett vezér, velük is megteszi.
„Bocsánat, egy pillanat! Ezt a pótkocsit most a babakocsi mögé akasztom. Ebben lesz a friss álamadósság-papírok, amiket majd ő fog visszafizetni húsz, harminc év múlva.”
Ennek oka, hogy mindkét ország jól látja, hogy „nemcsak Európa, hanem az Európával kapcsolatban lévő térségei is a világnak a veszélyek korába léptek”.