Extrém, akár 40 fokos hőségre készülnek Angliában, erdőtüzek és evakuálások a kontinens déli részén, majdnem egész Európában szélsőséges szárazság és kiszáradó vizek – hat évvel a Párizsi Klímaegyezmény elfogadása után melegebb van Európában, mint a feljegyzések óta bármikor. Persze, a klímaegyezmény nagyvonalúan mindössze 2030-ra célozta meg a felmelegedést 1,5 fokon belül tartani, és a széndioxid-kibocsátást a felére csökkenteni, ám időarányosan ezt a célt egészen biztosan nem sikerül tartani.
Nagyjából elfogadott nézet a klímával foglalkozó tudósok között, hogy a széndioxid az elsődleges üvegházhatást okozó gáz, amelyet az energiafelhasználásunkért elsősorban felelős energiahordozók, azaz, a fosszilis tüzelőanyagok (a kőolaj, a földgáz és a kőszén) égetésével juttatunk a természetbe. (Ennek nem mond ellent, hogy mind a vízgőz, mind a metán is erős üvegházhatású gázok, és a szibériai permafroszt kiolvadásával rengeteg metán kerülhet majd a levegőbe, pozitív visszacsatolást alkotva tovább növelve az üvegházhatást és így a felmelegedést.)
A légkörben lévő széndioxid mennyisége pedig folyamatosan emelkedik: a Hawaiin található Mauna Loa adatai szerint a tavalyi 417 ppm (részecske/millió részecske) szintről 419-re nőtt idénre. Ehhez azt kell tudni, hogy a tudósok szerint nagyjából 350 ppm lenne a kívánatos, a 400 feletti már katasztrofális következményekkel járhat – azaz, már benne vagyunk ezekben a következményekben. Ahogy többször mi is megírtuk, a klímakatasztrófa nem azt jelenti, hogy minden korábbi hőmérsékleti érték másfél vagy két fokkal magasabb lesz, azaz, télen -8 fok helyett -6, tavasszal 15 fok helyett 17, nyáron pedig 29 fok helyett 31, hanem, az egész Földet nézve egész éves átlaggal számolva jön ki ennyi. Helyben akár még csökkenés is lehet, ám bizonyos pontokon, így a sarkokon és a sarkkörökön a felmelegedés jóval erőteljesebb is lehet. A 2020-as ausztrál, 2021-es törökországi, görögországi és olaszországi erdőtüzek pedig megmutatták, hogy mi várható akár már rövidtávon is: a folyamatos szárazság nem csak aszályt okoz, azaz, az élelmiszertermelés csökkenését és az élelmiszerárak emelkedését, de a nagy hőség miatt ki is szárad a növényzet, így könnyebben lángra tud kapni akár a mezőgazdasági művelésbe bevont földterület, akár az amúgy hőséggel szemben általában ellenálló erdőség is.
Az is egyértelmű, hogy a magas hőség főleg az idősebbek és a keringési rendellenességgel szenvedők körében megnöveli a szívpanaszok esélyét, és a korai elhalálozás rizikófaktora lesz. Az viszont új dolog, hogy a tavak, folyók, egyéb vízfolyások vízszintje nem csak lecsökkenhet, hanem átmenetileg le is apadhatnak, ki is száradhatnak
Emellett az emberek elkezdtek megismerkedni a „nedves hőmérséklet” (angolul: wet bulb) fogalmával – ez annyit tesz, hogy a hőmérsékletet nem közvetlenül a hőmérőről olvassák le, hanem azt előtte egy vízzel átitatott nedves textillel leborítják; 100 százalékos relatív páratartalom esetén nincs párolgási hűtőhatás, az így nyert hőmérséklet megegyezik a száraz hőmérséklettel, alacsonyabb páratartalom esetén viszont a párolgás miatt alacsonyabb hőmérsékleti értéket kapunk. Egy 2020-as tanulmány szerint viszont egy ilyen 35 fokos nedves hőmérsékletű, magasabb páratartalom esetén akár 32 fok nedves hőmérsékletű érték a maximum, amit az ember ki tud bírni, ugyanis még korlátlan vízfogyasztás esetén sem tud párologtatni, ami az emberi test elsődleges módja a szervezet lehűtésére. Gyakorlatilag ilyenkor az ember „megfő”, túlhevül, meghal – még egy egészséges, fiatal szervezet is!
Szintén veszélyt jelent, hogy a nagy hőség miatt túlterhelődhetnek az elektromos hálózatok (annyian járatják a klímát – ma már nagyobb az emberiség energiafelhasználása nyári, mint téli időszakban!), vagy bármilyen rövidzárlat is nagyobb eséllyel következhet be. Pontosan ez történt pár napja Houstonban: egy meteorológus éppen arról beszélt a délután három órás hírműsorban, hogy ez bekövetkezhet, és amint kimondta, hogy „áramkimaradások előfordulhatnak”, ment el a stúdióban az áram. Ha viszont nincs áram, akkor nincs klíma sem, de még víz sem, sőt, semmi sem; civilizációnk a folyamatos energiafelhasználásra épül.
Idén Indiában és Pakisztánban már eljutott az emberiség erre a 35 fokos „wet bulb” hőmérsékleti értékre, de a 2021-es észak-amerikai hőhullám idején már az amerikai sajtóba is bekerültek erre a veszélyre való felhívó jellegű cikkek, sőt, a Magyarországon is megjelent A jövő minisztériuma című, Kim Stanley Robinson által 2020-ban megírt sci-fi is egy ilyen gyilkos hőhullámot leíró fejezettel kezd – ezt a könyvet Barack Obama volt elnök 2020-as olvasási listájában, Bill Gates filantróp milliárdos pedig a saját 2022-es könyvválogatásában a nagyközönség figyelmébe ajánlotta. Mivel a magas hőmérséklet nem csak kiszáradást tud okozni, hanem keringési panaszokat is, az Egyesült Királyság meteorológiai hivatalának vezetője fontosnak érezte, hogy videóközleményben ismertesse a magas hőmérséklettel járó veszélyeket.
Angliában tehát közel 40 fok várható a jövő héten, de mi a helyzet a többi európai országgal? Nos, szombaton Franciaországban 30 (!) hőrekord dőlt meg az Extreme Temperatures Around The World Twitter-oldal adatai alapján; Olaszországból nem sokkal ezelőtt az volt a vezető klímaügyi hír, hogy 70 éve nem volt ilyen alacsony a Pó-folyó vízszintje (Magyarországon is alacsony a folyók, tavak vízállása, sorban száradnak ki a kisebb halásztavak is); friss hír, hogy a közkedvelt üdülővárosban, Bibionéban is lángra kapott a partmenti erdősáv. Jelenleg is égnek az erdők Albániában, Portugáliában és Spanyolországban (ahol a valaha volt legmelegebb spanyol éjszakát is pont a minap mérték), a miniállam Andorrában pedig 38,7 fokot mértek 873 méter magasan (!). A NASA Földi Obszervatóriuma is az egész északi-féltekén rekordmagas hőmérsékletről számolt be.
Az Egyesült Királyság, Észak-Franciaország, a Benelux-államok, Dánia és Észak-Németország felett kialakuló meleg légtömeg várhatóan 19-20-21-én Magyarország északi részére is újabb hőhullámot fog elhozni.
Mindezek ellenére lehet, hogy ez a nyár az eljövendő életünk leghűvösebb nyara, mivel a felmelegedés folytatódni fog: a vállalások ellenére az országok nem fogták vissza széndioxid-kibocsátásukat, és ami különösen aggasztó, hogy legalább 10 évre szükség van a földfelszínen elégetett széndioxidnak, hogy az atmoszféra felső rétegeibe érjen; ott pedig akár 100 évig is kifejtheti felmelegedést kifejtő hatását. A New York Times tavalyi cikke szerint a következő 30 évre előre lehet tudni, hogy folytatódni fog a felmelegedés, illetve, az ezzel járó, a cikk elején is említett negatív hatások: nyaranta egyre több hőségnap, egyre kevesebb eső, egyre jobban kiapadó és kiszáradó földalatti és földfelszíni vízkészletek, ebből fakadóan aszályok, bozót- és erdőtüzek, ebből fakadóan az élelmiszerárak további emelkedése, áramkimaradások, egyre nagyobb terhelés az emberi szervezetre és az emberi civilizációra.
