Már évtizedek óta ismert a kutatók előtt, hogy létezik a földköpenyben két, kontinensnyi méretű terület, amelyek kissé eltérnek a környező kőzetektől. Úgy tűnik, hogy ezek a csomók sűrűbbek és forróbbak a köpeny többi részénél. Az egyik ilyen különleges képződmény Afrika alatt fekszik, a másik pedig a Csendes-óceán alatt. Ezek keletkezéséről eddig nem sokat tudtunk, most azonban néhány kutató egészen új ötlettel állt elő: szerintük ezek egy Theia nevű bolygó maradványai, melyet egy ütközés során kebelezett be a Föld.
A Theia egy körülbelül marsnyi méretű kőzetbolygó lehetett még a Naprendszer mai formájának kialakulása idején, és a Földével megegyező sugarú pályán keringett. Azonban a pályája valamikor 4,5 milliárd évvel ezelőtt instabillá vált, emiatt összeütközött a bolygónkkal. Ennek hatására a Föld körül egy törmelékgyűrű alakult ki, ez pedig idővel összecsomósodott. Ebből alakulhatott ki a Hold. A bolygókísérőnk születéséről léteznek más elméletek is, de jelenleg a tudósok körében ez a legelfogadottabb magyarázat.
Az azonban sokáig nem volt tisztázott, hogy mi történt a Theia azon részeivel, melyek nem a Holdban kötöttek ki. Most azonban a California Institute of Technology (Caltech) munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a földköpenyben megbújó csomók és a Tehia ütközése kapcsolatban állhatnak egymással. A kutatók szimulációkat végeztek, melyekben arra keresték a választ, hogyan viselkedhettek a Theia törmelékei a Földdel való ütközés után, és arra jutottak, hogy a Theia köpenyéből származó kőzetek megolvadtak, majd lesüllyedtek a földköpeny és a bolygómag határáig. Itt egy vékony réteget formáltak, amely beborította az egész magot. Aztán idővel a földköpenyben ez az anyag lassan összegyűlt, és kialakította a ma is észlelhető két nagyobb anyagcsomót.
Ezek közvetlen vizsgálata sajnos nem lehetséges, mivel a felszíntől közel 3000 kilométerre helyezkednek el, sokkal-sokkal mélyebben, mint amennyire képesek vagyunk lefúrni, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem alkothatunk képet arról, hogy milyen anyagból állnak ezek a képződmények. Jüan Csien, a kutatás vezetője szerint ezekből a csomókból folyamatosan anyagbuborékok emelkednek ki, melyek a talaj közelébe is eljutnak, így azok kémiai összetétele is vizsgálható.
Mint azt Jüan Csien megjegyezte: az óriásbecsapódás lehet a magyarázat arra, hogy a Föld miért különbözik annyira minden más sziklás bolygótól, amit eddig találtunk. Ez ugyanis megváltoztatta a légkört, a kérget, a köpenyt és még a magot is. A kutató szerint ezért ez lehetett a legfontosabb esemény a bolygónk történetében.
