Brazília a világ dengue-láz által leginkább fertőzött országa: évente kétmillió megbetegedés történik. A dengue-lázat (sok más betegséggel együtt) szúnyogok terjesztik, így a betegség elleni védekezés általában a szúnyogok visszaszorítását célozza. A Szúnyog Világprogram (WMP) nevű civil szervezet most bejelentette, hogy olyan gyárat épít Brazíliában, amely Wolbachia pipientis baktériumokkal fertőzött szúnyogokat fog előállítani, majd kiengedik a rovarokat a természetbe. E baktériumok megakadályozzák, hogy a szúnyog terjessze a dengue-t – írja a Nature.
A technológiát már tesztelték számos városban Ausztráliában, Vietnámban, Kolumbiában, Brazíliában és Indonéziában, de ilyen léptékben még sohasem próbálták ki. A gyár, amely a várakozások szerint jövőre kezd termelni, évi ötmilliárd szúnyogot fog ki kibocsátani, és ha bejön a terv, akkor a következő tíz évben akár 70 millió embert is megvédhetnek a betegségtől.
Az Aedes aegypti szúnyogokat, amelyek a talán a legártalmasabb betegségterjesztő rovarok, és a dengue-lázat, a zikát, a chikungunyát is terjesztik, természetes módon nem fertőzik a Wolbachia baktériumok, de a világ rovarainak felét igen. A mesterségesen fertőzött szúnyogok azonban átadhatják a baktériumot a vadon élő társaiknak. A kutatások szerint a baktériumfertőzés csökkenti a szúnyog emberi betegségeket terjesztő képességét.
Számos kutatás igazolta a baktérium hatékonyságát. Egy indonéziai vizsgálatban például úgy találták, hogy a kezelés 77 százalékkal csökkenti a dengue előfordulását. A brazíliai vizsgálatban mérsékeltebb hatékonyságot mértek: Niteróiban 69 százalékkal, Rio de Janeiróban 38 százalékkal csökkent a fertőzések száma. A csökkent hatékonyságot az indokolhatja, hogy a nagy népsűrűségű területeken szúnyogokból is több van, így a baktériumnak több időbe telik elterjedni a populációban. Rióban pedig a döbbenetes városi bűnözési ráta miatt voltak olyan városrészek, ahol a program munkatársai nem tudták kibocsátani a szúnyogokat.
A baktériumokkal módosított szúnyogokat a brazil közegészségügyi hatóságok már engedélyezték, és az Egészségügyi Világszervezet is támogatja. A kutatók szerint egyértelműen hatékony eszközök lehetnek a betegségek elleni harcban. A kérdés inkább az, hogy a társadalom el fogja-e fogadni őket. Az emberek egy része számára ugyanis elfogadhatatlanul félelmetes, hogy egy mesterségesen (bár ez esetben nem genetikailag) módosított rovart kiengedjenek a természetbe, még akkor is, ha ezek veszélytelensége bizonyított.
