Lavina következtében veszítette életétét 1959-ben a Szverdlovszki területen az Igor Gyatlov vezette kilencfős turistacsoport – közölte szombaton sajtótájékoztatóján az Uráli Szövetségi Járás MTI által is idézett főügyész-helyettese, Andrej Kurjakov végleges magyarázatot adva a köztudatba Gyatlov-rejtélyként bevonult esetre.
Egy egyetemistákból álló kilencfős, Igor Gyatlov vezette turistacsoport az Urál északi részén, a Holatcsahl hegy közelében furcsa körülmények között halt meg – emlékeztetett a korabeli esetre az Atv.hu is. Az eredetileg tízfős csoportból öten az Uráli Műszaki Főiskola 4-5. évfolyamos diákjai, hárman a főiskolát frissen végzett mérnökök voltak, míg a csoport vezetője, Igor Gyatlov a főiskola 5. évfolyamára járt. Egy további személy, a Kourovszkaja turistabázis hegyi túravezetője később csatlakozott a túrázókhoz.
Sítalpon akartak megtenni 350 kilométert két és fél hét alatt, hogy elérjenek két urali hegycsúcsot. Az emberpróbáló sítúrára a kommunista párt XXI. kongresszusának tiszteletére vállalkoztak, de sosem tértek vissza.
Tavaly, 2019 februárjában, hatvan évvel a turisták titokzatos halála után a főügyészség bejelentette, hogy felülvizsgálja a Gyatlov-ügyet. Kurjakov szerint az ellenőrzés során összehasonlító elemzésnek vetették alá a turisták sérüléseit. A turisták halálát – három ember kivételével – kihűlés okozta.
Az esetet elemző szakértők szerint a csoport – amely sítalpon indult útnak – a lezúduló lavina miatt sietve elhagyta a sátrát. Nem estek pánikban, a sátortól mintegy ötven méterre távolodtak el, egy kősánchoz mentek, azt remélve, hogy védelmet nyújt nekik egy újabb lavinától. Egy idő után visszafordultak, de a rendkívüli rossz látási viszonyok miatt – legfeljebb 6-16 méteres lehetett a látótávolság – nem láthatták saját sátrukat, így eltévedtek.
Harminc méter megtétele után egy cédrushoz értek, és tüzet gyújtottak. Másfél órára rá a tűz kialudt, és ketten szinte azonnal megfagytak a mínusz 40-45 Celsius-fokos fagyban. A csoport egy része megpróbált a nyomokat követve, kúszva visszatérni a sátorba, de ők is azonnal megfagytak, mihelyt elhagyták az erdőt, amely valamennyire védte őket a fagyos széltől. A csoport másik négy tagja később ugyanabba az irányba indult el, de ők nem kúszva, hanem a havat tömörítve, belemélyedve próbáltak haladni, aminek következtében elmozdult a három méter vastag hóréteg, elsodorta és maga alá temette őket. Az ő sérüléseiket a szakértők szerint a több tonnányi hó nyomása okozta, súlyos töréseket szenvedtek
Az ügyészség ezzel lezártnak tekinti a hatvanegy éve történt tragédia utáni nyomozást.
A furcsa körülmények között történt tömeghalál okát az elmúlt évtizedekben sokféleképpen próbálták magyarázni, egyesek azt állították, hogy szökött bűnözők támadtak rájuk, vagy a helyi lakosok végeztek velük, esetleg vita bontakozott ki közöttük, és egymás torkának estek, vagy állatok marcangolták szét őket. Sok tudományos fantasztikus regénybe, filmbe illő magyarázat is szület, elsősorban azért, mert a szanaszét heverő holttesteken furcsa sérülések voltak, hiányoztak egyes testrészek, és megmagyarázhatatlan elszíneződéseket találtak a bőrükön.
Az Urál északi részén fekvő Otortyen hegyet, ahol 1959 februárjában a turisták életüket vesztették, a csoport vezetőjéről Gyatlov-hágónak nevezték el.
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
