A cancel culture már eljutott a csillagokig is

A cancel culture már eljutott a csillagokig is

A Nagy-Magellán-felhő a Hubble felvételén (Fotó: NASA)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Csillagászok egy csoportja meg akarja változtatni a Magellán-felhők (a déli égbolton látható törpegalaxisok) elnevezését, arra hivatkozva, hogy Ferdinand Magellán egy brutális gyarmatosító gyilkos volt, akinek rengeteg őslakos véres halála szárad a lelkén. A kezdeményezés a kritikusok szerint beleillik a teljes emberi történelem újraértelmezésének jelenleg ható „eltörlési” kultúrájába.

Az utóbbi években már megszokhatuk, hogy a földrajzi felfedezők megítélése – legtöbbször érthető módon – meglehetősen eltérő Európában és az általuk „felfedezett” világrészeken. Már rögtön a felfedezés szóval bajuk van az őslakosoknak, hiszen azon az ismeretlen földön, amit ezek az emberek felfedeztek a 15-18. században, valójában a bennszülöttek elődei rendszerint már évezredek óta laktak, tehát a vidéken nem volt semmi felfedezni való. Még nagyobb probléma, hogy az Európában (és az egész nyugati világban) a kontextustól független földrajzi felfedezéseikért tisztelt utazók az őslakosokkal általában meglehetősen otromba módon viselkedtek. Persze mondhatjuk, hogy csak azt tették, amit mindenki más elfogadhatónak, sőt követendőnek tartott abban a korban a nyugati világban: hódítottak, leigázták az ott talált népeket, rabszolga sorba taszították, kiirtották vagy az őslakosok számára halálos betegségekkel fertőzték meg őket.

Az ellentábor szerint négy-ötszáz évvel ezelőtt a mai korszellem alapján gyakorlatilag mindenki elítélendően viselkedett, a nyugati felfedezők és az őslakos birodalmak irányítói, katonái egyaránt. Így ha minden figura nevét ki akarnánk törölni a pozitív kontextusú történelmi emlékezetből, aki bármi olyasmit tett, ami a modern felfogás szerint kétségtelenül elfogadhatatlanan, akkor senki sem maradna, akiről el lehetne nevezni bármit. Márpedig a földrajzi felfedezések kora hatalmas lökést adott az emberiség tudományos fejlődésének: a nyugati (és minden) ember számára kitárult a világ, ekkor eszméltek rá sokan, hogy a korábbi ismeretállomány meg sem közelíti a megismerhető univerzum nagyságát. A felfedezők évszázadok óta inspirálják a gyerekeket, hogy tudományos pályára lépjenek, és felfedezők legyenek maguk is.

Ferdinand Magellán jól ismert módon az első expedíciót indította a Föld körülhajózására 1519-ben, és bár ő maga az út során életét vesztette, a hajója visszatért Európába, így a közfelfogás szerint a portugál hajóst illeti az elsőség dicsősége. Magellán volt az is, aki elkeresztelte a Csendes-óceánt, vagyis a legnagyobb földrajzi felfedezők egyike. Így évszázadokon keresztül magától értetődőnek tűnt, hogy a tisztelet jeleként mindenfélét elnevezzenek róla. Ezek közül messze a legnagyobb dolog a két törpegalaxis: a Kis- és a Nagy-Magellán-felhő. E kis galaxisok szatellitként keringenek a mi galaxisunk, a Tejút körül, és a déli égbolton látszanak.

Minthogy azonban Magellán kétségtelenül brutálisan bánt az őslakosokkal, több csillagász szerint érdemtelen arra, hogy bármi is el legyen nevezve róla, pláne két egész galaxis. A felfedező kritikusai főként a mai Fülöp-szigeteken elkövetett atrocitásait róják fel neki, amikor egész falvakat gyújtott fel, és kiirtotta a lakosságukat. Magellán egyébként éppen a Fülöp-szigetek bennszülöttjeivel vívott háborúban vesztette életét 1521-ben. Mindezek miatt Mia de los Reyes, a massachusettsi Amherst College csillagásza felhívást tett közzé annak érdekében, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió vegye el Magellántól a felhőket, és azokat nevezze el valami másról, például azon a néven, ahogy az őslakosok hívták az objektumokat. Más csillagászok úgy vélekednek, hogy nem is (csak) azért kéne átnevezni a felhőket, amit Magellán az őslakosokkal művel, hanem azért, mert a felfedezőnek igazából semmi köze hozzájuk, nem ő fedezte fel őket.

De ez nagy valószínűséggel csak a kezdet, hiszen Magellánról neveztek el szorost is, sőt Chilében már a harmadik Magellán-teleszkópot építik. A felhívás mögött álló csillagászok mindezek átnevezését követelik. De mit kezdjünk a Csendes-óceánnal? Bár ennek neve nem egyezik a felfedező nevével, de ehhez van a legtöbb köze, hiszen ő keresztelte el, így az elnevezése ugyancsak Magellánnak állít emléket.