Így ünnepeltük augusztus 20-át az elmúlt nyolcvan évben

Tűzijáték 1978-ból, a háttérben az Erzsébet-híd.

Nagy-Magyarország formájú fényjáték, acélcsapolás, új kenyér, Puskás, légi parádé és a szocialista alkotmány. A Fortepan képeiből válogattunk.

Hirdetés

Augusztus 20-a az egyik legrégebbi magyar ünnep, az állam alapításának emléknapja. Bár I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, László király öt nappal későbbre tette át a megemlékezés időpontját. 1083-ban ugyanis augusztus 20-án avatták szentté Istvánt, azóta tisztelgünk ezen a napon államalapító királyunk előtt.

Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20-a egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia már a naptárakba is felvétette nemzeti ünnepként, illetve Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

Az 1848-as szabadságharc leverése után betiltották az ünnepet, csak 1860-tól ünnepelhettük ismét. A két világháború között a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarországról is megemlékeztek. 1945 után két évig csak egyházi ünnepként engedélyezték, később a kommunista ideológiához igazítva először az új kenyér ünnepeként, majd az új alkotmány emléknapjaként hivatkoztak rá. Az emléknap a rendszerváltás után visszanyerte eredeti jelentését, 1991-ben az Országgyűlés ismét hivatalos állami ünneppé nyilvánította.

A Fortepan közösségi fotógyűjteményének képeit böngészve megnéztük, hogyan ünnepelte az ország augusztus 20-át az elmúlt nyolcvan évben.

Tűzijáték, Nagy-Magyarország formájú fényjátékkal, 1938.
Szent Jobb körmenet a Várban, a Szent György téren, 1939-ben.
Rákospalota, Horváth Mihály utcai gyárterület, Hutter és Lever Rt. Olajgyár (később Rákospalotai Növényolajgyár), 1950.
A Népstadion megnyitó ünnepsége 1953-ban. A Puskás Ferenccel felálló Budapesti Honvéd 3:2-re verte a Szpartak Moszkva csapatát.
Dunaújváros (Sztálinváros), Dunai Vasmű, az elsőként megépített III. számú Martin-kemence. Az első acélcsapolás 1954. augusztus 20-án.
Repülőnap a budaörsi repülőtéren, 1955-ben.
Tűzijáték, 1958.
Vízi és légiparádé a Dunán, a Széchenyi rakparttól nézve, vízisí bemutató, 1960.
Pesti alsó rakpart, tribün a Parlament előtt az 1970-es vízi- és légiparádén. Elől középen Czinege Lajos honvédelmi miniszter és Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke.
Ismét vízi- és légiparádé, ezúttal 1976-ból.
Tűzijáték 1978-ból, a háttérben az Erzsébet-híd.
A szocialista alkotmányt köszöntik 1981-ben a pesti alsó rakparton.
És végül: éppen harminc éve, 1988-ban a Kossuth Lajos térnél felállított tribün közönsége figyeli az ünnepi parádét.

Hirdetés

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.