HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Így ünnepeltü...

Így ünnepeltük augusztus 20-át az elmúlt nyolcvan évben

HIRDETÉS

Nagy-Magyarország formájú fényjáték, acélcsapolás, új kenyér, Puskás, légi parádé és a szocialista alkotmány. A Fortepan képeiből válogattunk.

HIRDETÉS

Augusztus 20-a az egyik legrégebbi magyar ünnep, az állam alapításának emléknapja. Bár I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, László király öt nappal későbbre tette át a megemlékezés időpontját. 1083-ban ugyanis augusztus 20-án avatták szentté Istvánt, azóta tisztelgünk ezen a napon államalapító királyunk előtt.

Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20-a egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia már a naptárakba is felvétette nemzeti ünnepként, illetve Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

Az 1848-as szabadságharc leverése után betiltották az ünnepet, csak 1860-tól ünnepelhettük ismét. A két világháború között a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarországról is megemlékeztek. 1945 után két évig csak egyházi ünnepként engedélyezték, később a kommunista ideológiához igazítva először az új kenyér ünnepeként, majd az új alkotmány emléknapjaként hivatkoztak rá. Az emléknap a rendszerváltás után visszanyerte eredeti jelentését, 1991-ben az Országgyűlés ismét hivatalos állami ünneppé nyilvánította.

A Fortepan közösségi fotógyűjteményének képeit böngészve megnéztük, hogyan ünnepelte az ország augusztus 20-át az elmúlt nyolcvan évben.

HIRDETÉS

Tűzijáték, Nagy-Magyarország formájú fényjátékkal, 1938.

Szent Jobb körmenet a Várban, a Szent György téren, 1939-ben.

Rákospalota, Horváth Mihály utcai gyárterület, Hutter és Lever Rt. Olajgyár (később Rákospalotai Növényolajgyár), 1950.

A Népstadion megnyitó ünnepsége 1953-ban. A Puskás Ferenccel felálló Budapesti Honvéd 3:2-re verte a Szpartak Moszkva csapatát.

Dunaújváros (Sztálinváros), Dunai Vasmű, az elsőként megépített III. számú Martin-kemence. Az első acélcsapolás 1954. augusztus 20-án.

Repülőnap a budaörsi repülőtéren, 1955-ben.

Tűzijáték, 1958.

Vízi és légiparádé a Dunán, a Széchenyi rakparttól nézve, vízisíbemutató, 1960.

Pesti alsó rakpart, tribün a Parlament előtt az 1970-es vízi és légiparádén. Elől középen Czinege Lajos honvédelmi miniszter és Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke.

Ismét vízi és légiparádé, ezúttal 1976-ból.

Tűzijáték 1978-ból, a háttérben az Erzsébet híd.

A szocialista alkotmányt köszöntik 1981-ben a pesti alsó rakparton.

És végül: éppen harminc éve, 1988-ban a Kossuth Lajos térnél felállított tribün közönsége figyeli az ünnepi parádét.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,375lájkolóTetszik
2,271követőKövetés
16,110feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Az ostromló – Magyar Hang-ajánló

Karácsony Gergely-, noÁr- és Tóth Krisztina-interjú. Élet falun. Elveszti-e Pécset a Fidesz? Péntektől keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

A csodatini és a fényesedő magyar kard

Remekül zárult magyar szempontból a vívó-vb első napja. Férfi kardozóink mind a négyen felkerültek a 64-es főtáblára, a 16 éves Muhari Eszter pedig legyőzte a szám olimpiai bajnokát.