Miközben a rendőrség októbertől szigorított az utakon – például már nem közlik előre, hol mérnek a traffipaxai –, több mint három évvel az üzembe állításuk után sem használják a mindent látó mobil traffik valamennyi funkcióját. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) lapunknak küldött válaszában maga is elismerte ezt. Azt írták: döntés, feladat és a helyszín adottságain múlik, hogy az eszközök mely funkcióit alkalmazzák.
Az úgynevezett VÉDA közúti intelligens hálózatot a balesetek számának csökkentése és a notórius szabályszegők kiszűrése érdekében építették ki uniós és hazai forrásokból. A 15 milliárd forintba kerülő rendszer megvalósításán 2012-ben kezdtek dolgozni, de csak jókora késedelemmel tudták a rendszert üzembe állítani. Ennek része a 160 darab változtatható helyű szupertraffipax és az utak mentén elhelyezett 134 fix kamerarendszer, amelyekkel összesen 365 forgalmi sávot figyelnek. A kamerák elvileg a sebességmérés és az ehhez kapcsolódó alapfunkciók mellett minden lényeges szabálysértést képesek észlelni. Például azt is, ha a sofőr vezetés közben telefonál, nem kapcsolta be a biztonsági övét, vagy ha áthajt a záróvonalon, piros lámpán. A mobil eszközöket a sokáig húzódó tesztidőszak után 2015 márciusában vetették be először élesben, egy évvel később pedig az állványra telepített fix kamerák is elkezdték működésüket.
Rettenetesen sok pénzt költünk rendőrautókra - Magyar Hang
Több száz csapatszállítót és rengeteg Mercedes gépkocsit vásárolt a rendőrség.
Információink szerint a változtatható helyű traffipaxoknak azért csak az alapfunkcióit használják, mert emberi közreműködés szükséges a szabálytalanságok rögzítéséhez, az pedig csak korlátozottan áll rendelkezésre. Amikor erre kérdeztünk rá a rendőrségnél, ők csak a kapukra szerelt kamerákról beszéltek: e szerint a fix kamerarendszer funkcióinak használata nem igényel személyi jelenlétet. Itt is akad azonban ellentmondás: a képek visszanézéséhez emberi közreműködés szükséges. Míg ugyanis a sebességtúllépést a gép képes rögzíteni, például telefonálás esetén nem feltétlenül tudja hitelesen eldönteni, hogy a sofőr csak könyököl, vagy telefon is van a kezében. Az ORFK egyik válaszából az is kiderül, hogy a kapukra telepített kamerák esetében sem használnak ki minden funkciót: lehetséges, hogy csak egyik vagy másik funkciót alkalmazzák.
Miközben egyébként a fix kamerák és a mobil traffipaxok egyaránt a VÉDA rendszer részei, úgy tudjuk, azok nincsenek összehangolva. Ezt az értesülésünket a rendőrség nem cáfolta. Helyette azonban megírták: az újabban bevetett és sok kritikát kapó menet közben bevetett sebességmérők sincsenek a VÉDA-val összhangba hozva.
Noha az ORFK mostani érdeklődésünkre úgy válaszolt: rajtuk múlik, használják-e a mobil traffipaxok bővített funkcióit, rendőrségi forrásainkból származó információink és az ORFK korábbi nyilatkozata alapján is kétséges, valóban bírságolnak-e ezek alapján. De az bizonyos: az ORFK kommunikációja ellentmondásos. Amikor például a Hvg.hu a mobil traffik első bevetése után két hónappal megírta, hogy már a kamerák sebesség-ellenőrzésen kívüli egyéb funkcióit is használják, az ORFK éles hangú közleményben cáfolta ezt. Sőt, hozzátették, „a bővített funkciók alkalmazásának kezdetére a rendőrség a korábbi gyakorlatának megfelelően időben fel fogja hívni az állampolgárok figyelmét”.Ilyen tájékoztatást azóta sem adtak ki, sehol nincs nyoma. Ezen kívül a mindig alaposan beharangozott nagyszabású akciók esetén sem kommunikálják, hogy a darabonként 5,7 millió forintba került eszközökkel a sebességtúllépésen kívüli kihágásokra is fókuszálnának. És az is minimum „gyanús”, hogy amíg idén szeptemberig minden hónapban közzétették, hol vetik be mobil traffipaxokat, azt sebesség-ellenőrzés címen ismertették. Amikor ezekre az ellentmondásokra rámutattunk, az ORFK azt közölte, hogy fenntartják válaszaikat. Eszerint tehát a tesztelési időszak véget ért (ennek konkrét idejét nem írták meg), és a mobil traffipaxok minden funkciója „működik”.
Eddig a VÉDA rendszer kiépítése a reményeket aligha váltotta be. Mert bár 2015-ről 2016-ra csökkent a halálos közúti közlekedési balesetekben elhunytak száma – de 2013 óta nem fordult elő, hogy 600-nál kevesebb tragédia történjen. Idén szeptemberig 398 halálos baleset volt, és a legtöbb baleset gyorshajtás miatt következik be.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 24. számában jelent meg, 2018. október 26-án. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 24. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
