Hajdúböszörmény megyei jogú várossá válna

A Hajdúsági Múzeum Hajdúböszörményben. Ez az épület volt egykor a Hajdúkerület székháza (Fotó: Wikipédia) A Hajdúsági Múzeum Hajdúböszörményben. Ez az épület volt egykor a Hajdúkerület székháza (Fotó: Wikipédia)

Bővülhet a megyei jogú városok köre, jelentkező legalábbis akad: Hajdúböszörmény ugyanis kezdeményezi, hogy megkapja e titulust. Erről határozatot fogadott el a 30 ezer lakosú település képviselő-testülete – tudta meg a Magyar Hang. Kiss Attila (Fidesz–KDNP) polgármester a testület előtt azzal érvelt, hogy a szintlépés nem pusztán magasabb presztízst jelentene, hanem több pénzt is: a normatíva mellett egyes területeken nagyobb támogatásra számíthatnának, ugyanakkor több feladat is hárulhatna rájuk.

Hirdetés

A polgármester szerint – aki 2014-ig három cikluson át országgyűlési képviselőként is dolgozott – Hajdúböszörményt a jelene és a történelmi hagyományok is feljogosítják a megyei jogú várossá váláshoz. A település ugyanis az egykori Hajdúkerület székhelye volt, a megyerendszer 1876-os kialakításakor olvadt be Hajdú vármegyébe. Később, 1930-tól 1950-ig ismét kiemelt státuszt élvezett: úgynevezett megyei városnak számított, ezt a tanácsrendszer alapjául szolgáló közigazgatási reform számolta fel. Kiss Attila lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott, ha még öt-hat város megyei jogú városi rangot kapna, az nem borítaná fel az ország költségvetését. Tiba István, a térség erős fideszes embere érdeklődésünkre konkrétumot nem mondott arról, napirenden van-e az ilyen városok számának bővítése. Ám – jelentette ki – támogatja a böszörményiek célját.

Noha a területszervezéssel kapcsolatos ügyek előkészítéséért felelős Miniszterelnökség nem reagált a megkeresésünkre, a jelek alapján nem kizárt, hogy bővítik a megyei jogú városok körét. Kiss Attila a már említett testületi ülésen például úgy fogalmazott: a kezdeményezés valószínűleg határozati javaslatként fog a Parlament elé kerülni. Amikor erről kérdeztük, azt mondta, több városvezetővel egyeztetett már a kérdésben, lobbiznak. – Egykori országgyűlési képviselőként a kapcsolataim élnek. Akikkel eddig beszéltünk, azt mondták, támogatják a kezdeményezést.

A polgármester a szóban forgó ülésen Jászberényt, Balassagyarmatot és Gyulát is szóba jöhető jelöltként emlegette. Utóbbi két településen ezt nem erősítették meg nekünk.

Jászberény más kategória. A 27 ezer lakosú várost egy volt országgyűlési képviselő, dr. Szabó Tamás (Fidesz–KDNP) irányítja. Az önkormányzat itt februárban szintén határozatban kezdeményezte a megyei jogú várossá válást a történelmi hagyományok, a város gazdasági ereje és a térségben betöltött szerepe miatt. Ennek élharcosa Pócs János (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselő, aki szerint Jézus is jász volt, mert jászolban született.

A megyei jogú városokkal a 2011-ben hatályba lépett önkormányzati törvény foglalkozik. Ahhoz, hogy a meglévő 23 mellé újabbat emeljenek a sorukba, a törvényt mindenképpen módosítani és a feltételeken enyhíteni kellene. Ugyanis jelenleg csak azt a várost illeti meg a státus, amelyik korábban már ezt kiharcolta. Noha az 1990-ben elfogadott törvény alapján – egyéb kritériumok mellett – a legalább 50 ezer lakosú város kaphatta meg ezt a címet, 1994-ben az ennél kevesebb lakosú Salgótarjánnak és Szekszárdnak is odaítélték. Emlékezetes: az első Orbán-kormány idején hatpárti (!) javaslatra enyhítették volna a lakosságszám miatti korlátozást, de a tervezetből semmi sem lett. Legutóbb Pest megyében Érd járt sikerrel: 2006-ban az MSZP–SZDSZ kormánytól kapta meg az éppen szocialista vezetésű, 66 ezer lakosú város – a jelek szerint még mindig – nagy presztízst jelentő címet.

A teljes cikket a Magyar Hang 26. számában olvashatja! 

Hirdetés

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 26. számban? Itt megnézheti!

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.