Kezdőlap Belföld Az állam nem ...

Az állam nem foglalkozik az egészségügyi szakdolgozók gondjaival – összeomolhat a rendszer

Tizennégy hónap – átlagosan ennyi idő alatt teljesítendő munkát végez el egyetlen év alatt egy egészségügyi szakdolgozó. A helyzet már most is kritikus, és sajnos az is látható, hogy javulásra nincs, összeomlásra azonban egyre több esély van, ráadásul néhány éven belül. A rendszer ezer sebből vérzik: az okok között a nevetségesen alacsony bérek, az egészségügyi óriásberuházások, eszközbeszerzések ellenére is pocsék munkakörülmények, az egészségügyi vezetés totális koncepciótlansága találhatók.

HIRDETÉS

Nem meglepő, hogy a szakdolgozói pálya nem vonzó, sőt, tömegesen mondanak fel az ápolók. Aki marad, fizikailag, mentálisan, lelkileg kiégett, számukra egyedül a közelgő nyugdíj jelenti a motivációt – röviden így foglalható össze a hazai egészségügyi rendszer szakdolgozóinak helyzete.

Egészségügyi reform NER-lovagokra hangolva? – Magyar Hang

A magán- és a közellátás szétválasztása aligha jelenthet mást, minthogy lesz, amiért fizetnünk kell majd.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) nemrég publikált felmérése alapján 55 ezer betöltött szakdolgozói állás van regisztrálva, de legalább még 25 ezerre lenne szükség. Ám – mint azt Irinyi Tamás, a szervezet Csongrád megyei elnöke lapunknak elmondta –, a munkaerőhiány valójában lényegesen súlyosabb gond, szerinte legalább kétszer ennyi szakdolgozóra lenne szükség.

Ezt az OECD számai, de a gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják. A szervezet 2017-es összesítése ezer lakosra 6,2 ápolót mutat ki (ez országosan körülbelül 62 ezer ember), míg három orvost. Azaz egy orvos mellett mindössze két nővér dolgozik, miközben az ideális négy lenne (az Egyesült Királyságban és Németországban 3, Kanadában 3,9, Írországban 4,5 az egy orvosra jutó ápolók száma, a 34 országot tömörítő OECD-átlag 2,75. Az ezer lakosra jutó nővérek száma pedig rendszerint meghaladja a tízet.) Ez alapján tehát körülbelül hatvanezer szakdolgozó hiányzik a magyarországi ellátásból.

Magyar Hang-grafika
Magyar Hang-grafika

Mindez a gyakorlatban a következőképp fest: egy átlagos magyarországi belgyógyászati osztályon egyetlen szakképzett nővér közel 31 beteget lát el, és más területeken sem sokkal jobb a helyzet. Ami ennél is nagyobb gond, hogy a szakdolgozók átlagéletkora ötven év körül alakul. Közülük a legtöbben már a szakközépiskola elvégzése után, 17-18 évesen elkezdtek dolgozni, így a nyugdíjba vonuláshoz szükséges negyven év munkaviszonyt 6–8 éven belül elérik. Irinyi Tamás szerint nem javítja a képet, hogy közülük sokan valószínűleg még nyugdíj mellett is dolgozni fognak, hiszen ezt sokkal inkább a lehetetlen anyagi helyzet, mint az olthatatlan munkakedv idézi elő, ráadásul csak ideig-óráig.

A kórházigazgatóknak is hadat üzent a NER – Magyar Hang

Az alulfinanszírozottság teszi működésképtelenné az egészségügyi rendszert – vélik a Magyar Hangnak nyilatkozó szakértők.

– Az ápolók mind fizikailag, mind mentálisan és lelkileg is ki vannak zsigerelve. Általános, hogy tizenkét órás beosztásban dolgoznak, az emberhiány miatt nincs módjuk kivenni szabadnapjaikat, és arra sincs lehetőségük, hogy hosszabb időre, két-három hétre szabadságra menjenek. A legtöbben a garantált bérminimumot, jelenleg bruttó 180 500, nettó 120 ezer forintot visznek haza, amiből még egy albérletre sem futja, nem hogy családfenntartásra; ezért másod-, harmadállást is vállalnak. Ilyen körülmények között nincs lehetőség feltöltődni. A legtöbb alkalmazott élete kilátástalan, ezt használja ki a rendszer – fejtegette Irinyi, aki a MESZK egy nemrég készült felmérésére hivatkozva elmondta azt is, az egészségügyi szakdolgozók 45–48 százaléka mentálisan és fizikailag kiégettnek érzi magát. – Jogos a betegek és hozzátartozók panasza, amikor az ápoló nem tudja ellátni feladatát, és még goromba is. De ennek a kimerültség, a kiégettség az oka, ami rendszertünet – tette hozzá.

Trauma – a Szent János Kórház állapota a kormány elé is tükröt tart – Magyar Hang

A nagy büdös igazság a jelek szerint az, hogy a budai Fidesz – de meglepő – teljesen hülyének néz minket!

Mindezek fényében nem meglepő, hogy az egészségügyi szakdolgozói hivatások egyáltalán nem vonzzák a fiatalokat: bár van néhány ösztöndíjprogram, évente körülbelül ezren végeznek szakközépiskolában, utánpótlásra tehát nem érdemes számítani. Nincs tolongás a felsőfokú képzéseken sem, hiszen a diplomás szakdolgozók bére sem sokkal magasabb. A más területen dolgozó diplomások messze több fizetést kapnak. Mindebből kifolyólag – hangsúlyozta az érdekképviselet megyei vezetője – sok munkakörben olyanok dolgoznak, akik nem tagjai a szakdolgozói kamarának, bár ez kötelező volna.

Kérdésünkre, hogy a határon túlról érkezhetnek-e hozzánk szakdolgozók, Irinyi Tamás határozott nemmel felelt. Mint kifejtette, a környező országokban – Romániát is beleértve – 20–40 százalékkal többet visznek haza az egészségügyi dolgozók. Még így is van elvándorlás, de értelemszerűen senkinek nem jut eszébe megállni Magyarországon, hanem Nyugat-Európába tartanak, ahol magas bérért és kizsigerelés nélkül dolgozhatnak.

Már azzal életeket lehetne menteni, ha az állam közölné a kórházi fertőzéses adatokat – Magyar Hang

Azok nyilvánossá tétele mind a szolgáltatás színvonala, mind pedig a gazdálkodás szempontjából kulcskérdés – vélik szakértők.

A kormány év elején, a választási kampányra időzítette az eredetileg idén novemberre ígért 8 százalékos szakdolgozóibér-emelést. Ez a legtöbb esetben néhány ezer forintos pluszt jelentett, de volt arra is példa, hogy a dolgozó fizetése egyetlen fillérrel sem nőtt, mivel a béremeléssel megegyező mértékben csökkentette a munkáltató a bérkiegészítést, ha volt ilyen.

Irinyi Tamás szerint a helyzeten sokat ront az egészségügyi vezetés koncepciótlansága, illetve a despotikus döntési mechanizmusok. Példaként említette, hogy az uniós gyakorlat szerint immár nálunk is ápolási folyamat alapján kell dolgozni, ápolási terveket készíteni, ami páciensenként közel egyórás procedúra. Ezzel nem is lenne gond, ám van osztály, ahova naponta 5-6 beteg érkezik miközben egy szakképzett és egy szakképzetlen nővér áll csak rendelkezésre. Nyugat-Európában, ahol jól működik ez a modell, kellő számú személyzet végzi e tevékenységet.

Irinyi Tamás emellett kitért az új kórházi fejlesztésekre és beszerzésekre is, s úgy véli, ezekben ölt testet az, hogy az egészségügyi döntéshozók nagyjából mit gondolnak a szakdolgozókról. Az új kórházakban – emelte ki – rendszerint nem hogy a személyzet étkezésére, illetve az adminisztrációs munka elvégzésére sem jelölnek ki helyet, de – XXI. század ide vagy oda – még az ágytálak mosását is saját kezűleg kell végezni az ápolóknak, mivel az erre szolgáló gépen már spórolnak. Gyakran nem állnak rendelkezésre olyan ápolást segítő eszközök sem, mint például a betegemelő gépek. A munkáltató által biztosított védőruha gyakorta olyan rossz minőségű, hogy a dolgozók saját pénzükön veszik meg, amit maguk mosnak.

A kórházak is megérzik a hajléktalanrendeletet – Magyar Hang

Számos fővárosi kórháznak is igen nagy plusz terhet okoz a köznyelvben csak hajléktalanrendeletként nevezett szabályozás.

– A konyhákat az alkalmazottak szerelik fel vízmelegítővel, mikrohullámú sütővel, ha ezt engedélyezi az intézmény vezetője. Ebből is látszik, hogy a munkáltatót egyáltalán nem érdekli, milyen körülmények között dolgozunk – állapítja meg, s megjegyezi: Csehországban azt tapasztalták, ott már a kórházak tervezése során egyeztetnek a majdani ott dolgozókkal, így elkerülhetők az olyan, nálunk visszatérő esetek is, hogy például nem fér be az ágy a kórterem ajtaján.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 27. számában jelent meg, 2018. november 16-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 27. számban? Itt megnézheti!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

21,479lájkolóTetszik
790követőKövetés
9,228feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Odacsap a vasököl? – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 31. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek