Áder János csütörtök este csak a túlóratörvényről adott ki közleményt, pedig korábban szignálta a közigazgatási bíróságok felállításáról szólót is, mégpedig egy nappal korábban – írja az Index.
A köztársasági elnök nem tartotta fontosnak, hogy erről a döntéséről is tájékoztatásson, ezt is megindokolja. A közigazgatási különbíróságot felállító jogszabályt szintén az idei utolsó, botrányossá vált parlamenti ülésen fogadta el a fidesz–KDNP-s kétharmad. A parlamenti képviselők hangos szirénaszó közben döntöttek róla. A kétharmados többséget igénylő részeket 131 igen, 2 nem, tartózkodás nélkül, az egyszerű többséget igénylő részeket 130 igen, 3 nem szavazattal fogadták el.
A köztársasági elnök aláírta a túlóratörvényt és boldog karácsonyt kívánt | Magyar Hang
Áder János az erről kiadott elnöki nyilatkozatában a Munka Törvénykönyvének módosítása ellen tüntetőknek is üzent. A Magyar Szakszervezeti Szövetség sztrájkkészültséget hirdetett.
Az új, közigazgatási bíróságok döntenek majd többek között adóügyekben, az önkormányzatokkal folytatott peres ügyekben, olyan hatósági ügyekben, mint amilyen az építési engedélyek ügye, de itt mondják ki a majd a végső szót a tüntetésekről, sztrájkokról, választási ügyekben, de még a közérdekű adatok kiadásáért indított perekben is.
Vagyis csaknem minden olyan ügyben, amelyekben a politikai érdek megjelenhet, vagy amelyekben a pert a politikai hatalom által irányított államigazgatási szervezet döntése miatt kezdeményeznek, ilyenek például polgármesteri hivatalok hatóságként eljáró ügyosztályainak határozatai ellen indított peres eljárások. Tehát szinte kizárólag csak olyan jellegű peres ügyekről van szó, amelyeket átszőhet a politikai érdek, vagy amelyben érintett lehet egy politikai szereplő.
Éppen ezért érte kritika a törvényjavaslatot akkor, amikor kiderült, hogy az új közigazgatási bíróságra olyan módon nevezik ki a bírókat, hogy végső soron a kormány tagja, az igazságügyi miniszter döntésén múlik, ki lehet bíró a közigazgatási bíróságon.
