HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Bernard-Henri...

Bernard-Henri Lévy: Fogalmam sincs, Orbán miért akart velem beszélgetni

HIRDETÉS

„Az egész úgy kezdődött, hogy adtam egy interjút az Indexnek, amiben többek között elmondtam, hogy Orbán Viktor kiárusítja Magyarországot az FSZB-nek, miközben korábban az egyike volt, aki segített kihúzni a KGB markából. Erre Orbán megkeresett, hogy kevésbé nem is érthetne egyet, de üljünk le, beszélgessünk” – így idézte fel keddi, Konrád Györggyel közösen tartott sajtótájékoztatóján a miniszterelnökkel való kapcsolatfelvételét Bernard-Henri Lévy. A francia filozófus az eseményt követően interjút adott a Magyar Hangnak is.

HIRDETÉS

Bernard-Henri Lévy Looking for Europe – Keressük Európát című előadásával érkezett Magyarországra, itt ült le több mint két órára beszélgetni Orbán Viktorral. Elmondása szerint a vita során arra jutott, hogy Orbán valóban komolyan gondolja, amit mond, őszintén hisz az illiberalizmusban. Fontos, hogy a bennünk élő ifjúkori én ne vesszen el, Orbán viszont megölte magában a fiatalembert Lévy szerint.

Több kritika is érte a filozófust, amiért rá szánt időt Orbán, miközben a kormányfüggetlen lapoknak tíz éve nem ad már interjút, és a civilekkel sem szokása egyeztetni. Lévy említette is, hogy ezzel sokan szembesítették a beszélgetés után, és meglepetésként érte őt is. Ez is mutatja szerinte, hogy Magyarország rossz irányba halad, és demokráciában nem normális, ha egy kormányfő így tesz.

Bernard-Henri Lévy és Konrád György (Fotó: Halász Nóra/Magyar Hang)

A gondolkodónak fontos volt, hogy Orbánnal való egyeztetése előtt leüljön civilekkel, ellenzéki szereplőkkel, és az ő szavukat is elvigye a kormányfőhöz, a kérdéseiket eljuttassa hozzá. Találkozott többek között Iványi Gáborral is. Szóba hozta a kormányfőnek az MTA ügyét, ahogy az orosz befolyásszerzést is. Úgy érezte, Orbán utóbbira adott válaszának semmi értelme: a kormányfő azt mondta, azért is kell jóban lennünk az oroszokkal, mert egy kicsi, törékeny ország vagyunk, közel az oroszokhoz. Mások viszont Lévy szerint épp ezek miatt is tartják fontosnak a nyugati elkötelezettséget és védelmet. Összességében úgy érezte, semmiről nem tudták meggyőzni egymással a miniszterelnököt. „Süketek párbeszéde volt-e? Nem tudom” – fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva Lévy tisztázta azt is, hogy nem tekinthető közös pontnak a radikális iszlám bírálata sem, mert Orbán és ő teljesen más alapállásból kritizálják az iszlamizmust. Lévynek fontos a párbeszéd és együttműködés a mérsékelt iszlámmal, és nem terjeszti ki az egész vallásra a szélsőségekkel szemben megfogalmazott aggályokat.

Lévyvel a sajtótájékoztató után volt alkalmunk interjút készíteni.

– Kiváltságosnak érzi magát? Állítása szerint csak azt teszi, ami állampolgári kötelessége, de egy átlagos állampolgár nem tudná a líbiaiakról győzködni Nicolas Sarkozyt, a kurdokról Emmanuel Macront. És nem tudna két órát beszélgetni Orbán Viktorral sem.
– Ezzel tisztában vagyok. De a néhány kiváltsággal együtt is számos hátrány ér a státuszom és a foglalkozásom miatt. A figyelem középpontjában vagyok, nyilvánosan támadhatnak, pojácázhatnak, beszólhatnak az utcán ismeretlenek. Valóban, beszélhetünk kiváltságokról is, de ilyen csak néhány van.

– Csak néhány? Valóban ezt gondolja?
– Igen, ezt. Ha megvonom a mérleget, a hátrányok lesznek túlsúlyban. Persze, jelentős kiváltságot jelent az, hogy hallathatom a hangom, és hogy a világ vezetőinek figyelmét hívhatom fel valamire. A munkámmal járó felelősség ezzel jár.

– Orbán Viktor elbűvölő politikus, aki könnyen mások bizalmába tud férkőzni. Akár csak, felteszem, Sarkozy, aki szintén nem a legmérsékeltebb politikus. Nem érdemes inkább távolságot tartani egy ilyen politikusoktól?
– Természetesen. De én meg is tartom a távolságot. Orbántól is tartottam. Tisztességes párbeszédet folytattunk, főleg ő beszélt, és világosan kifejeztük az álláspontunkat. De ennyi.

– Azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy arra jött rá, Orbán valóban komolyan gondolja, amit mond. Hogy a fiatal, liberális politikus meghalt benne, és őszintén elköteleződött az illiberalizmus mellett. Számít ez egyáltalán, hogy őszinte vagy sem?
– Szerintem számít. Ha őszintén hiszi, akkor veszélyesebb. De megmondom önnek, fogalmam sincs, miért szeretett volna velem beszélgetni. Tényleg nem értem, már csak emiatt az illiberalizmus miatt sem. Persze, fiatalabb korában olvashatta egyes műveimet, és emiatt is gondolhatta, hogy érdemes találkoznunk. Számomra Magyarország egy fontos ország, a magyarok nagyszerű emberek. Orbán van hatalomban, meghívott, hogy beszélgessünk, így nem tehettem mást, mint hogy elmentem.

Konrád György és Bernard-Henri Lévy (Fotó: Halász Nóra/Magyar Hang)

– Nem ön az egyetlen francia filozófus, aki iránt érdeklődnek kormányközelből. Orbán Viktor is többször mondott hasonlókat, mint amiket Renaud Camus megfogalmazott a Le Grand Remplacement (A Nagy Felcserélés) elméletében. És amiről legutóbb az új-zélandi terrorista írt manifesztumában. Tömegekkel hitetve el, hogy az európai elit népességcserét szeretne végrehajtani, az arab világból érkező menekültek pedig ennek az eszközei.
– Mit mondhatnék erre? A Nagy Felcserélés egy ostoba elképzelés, és különösen ostobaság Magyarország esetében erről beszélni. Hány menekült érkezett ide, ezer nagyjából? Ők fogják váltani a tízmillió magyart? A Nagy Felcserélés elmélete egy vicc, és szomorú elképzelni, hogy a magyarok többségével meg lehet etetni egy ilyen gondolatot. Még Franciaországban is az, pedig nálunk azért jóval több menekült vagy bevándorló él.

A francia filozófus, aki inspirálhatta az új-zélandi terroristát | Magyar Hang

A bevándorláson keresztül etnikai, kulturális és faji csere zajlik, az őshonos fehérek helyét pedig keletről érkezők veszik át – ezek voltak az új-zélandi terrortámadással gyanúsított Brenton Tarrant manifesztumának fő gondolatai. Címnek is ezt, A nagy felcserélést (The Great Replacement) választotta, akárcsak 2012-es művének Renaud Camus francia filozófus.

– Mi lehet az oka, hogy elhiszik?
– Végül is a sajtó nagy része kormányközelben van, nem? Ez a fő okok között van. Megvannak a jól ismert manipulációs technikáik: ha ezerszer elismételnek egy hazugságot, bízhatnak benne, hogy az emberek elkezdik igazságnak gondolni.

– Beszélt arról, hogy Francois Mitterrand felkérésére járt a berlini fal leomlásakor Magyarországon is. Mit tapasztalt akkor, milyen volt az ország?
– Jó kedvű emberekkel találkoztam főleg, akik boldogok voltak attól, hogy menekülhetnek az egyik legrosszabb diktatúra csizmája alól. Biztosak voltak benne, hogy nem szeretnék újra azt, amiből kikerültek. Nagyon világosan emlékszem erre akkoriból. Megdöbbentő, hogy az akkoriak fiai és unokái mégis készek lennének újra vállalni ezt a szolgaságot. Nehéz szívvel figyelem ezt.

– Ők épp hogy nem gondolják ezt szolgaságnak. Úgy látják, erre a hintapolitikára van szükség itt Európa közepén. És vallják, hogy a nemzeti szuverenitás épp hogy számukra fontos.
– Pontosan. Ahogy a britek is azt gondolták, hogy a nemzeti szuverenitásukat veszik vissza. Eredmény? Teljesen elvesztették az irányítást az országuk felett.

– A magyar nép nem a nyolcvanas évek végén szerette volna először elnyerni szabadságát, az 1956-os forradalmat viszont a Szovjetunió keményen letörte, és a nyugat elfordította a fejét, Albert Camus és néhányak kivételével. Amerika és Nyugat-Európa nem segített, a marxista francia filozófusok közül többen pedig továbbra is elhitték, hogy a kommunizmus rendben van. Miért lehetett ez?
– Először is, mert a nyugat nem merte megkockáztatni az újabb háborút, nem mert szembeszállni a Szovjetunióval. Ahogy ma sem mernek sokan Putyinnal konfrontálódni. Másodsorban az értelmiségiek azért is tettek így, mert hittek a történelmi érzékben (sense of history), és a kommunizmus ennek függvényében volt jó vagy rossz. Azon dőlt el, ki mit gondolt a történelem helyes menetéről, illetve hogy egyáltalán ki hitt az ilyesmiben, és ki nem.

Bernard-Henri Lévy (Fotó: Halász Nóra/Magyar Hang)

– A Renaud Camus-t nagy gondolkodóként méltató kormánypárti újság írta önről: „Tamás Gáspár Miklós minden szélsőbalos őrültsége ellenére ezerszer eredetibb és mélyebb gondolkodó, mint Bernard-Henri Lévy, akinek szélhámosságát illetően afféle nemzetközi konszenzus alakult ki.” Igaz, ha Michel Houellebecq önről szóló kemény szavainak örült, ezeket is méltányolhatja, nem? Közellenségek címmel írtak egy könyvet, az író szerint pedig közös önökben, hogy „igencsak megvetésre méltó személyek.”
– A különbség, hogy Houellebecq-et tisztelem, Renaud Camus-t és őket viszont nem. Houellebecq véleménye fontos számomra, és értékelem a kemény szavait is, amiket egyébként humorosnak találok. Ezért is írtam vele közösen egy könyvet.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

26,478lájkolóTetszik
2,029követőKövetés
15,311feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Vadászidény – Magyar Hang-ajánló

EP-választási körkérdés, Szalai Kriszta-interjú, törökszentmiklósi riport, igazolták a kettős élelmiszer-minőséget, a Strache-ügy hatása – itt a friss Magyar Hang!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek