HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld A gödör mélyé...

A gödör mélyén: megtörhető az esztergomi átok?

Kérjük, támogassa a Magyar Hangot...

és a szabad sajtó megmaradását! Olvasóink segítségére is szükségünk van, hogy még több riportot és tényfeltáró cikket közölhessünk. Részletek ITT.

HIRDETÉS

„Az átadás napja: 2010. április 31.” – írták fel Gimesi Sándor vállalkozó emberei a nemlétező időpontot az esztergomi Mária Valéria hotel építési területe elé jó tíz éve. Szavatartók voltak. A csonka betonmonstrum azóta is ott meredezik a Prímásszigeten, mintha az egykori polgármester, Meggyes Tamás uralmának és ámokfutásának emlékére hagyták volna ott mementóként.

HIRDETÉS

A lehangoló látvány korábbi hasonlóan szimbolikus „mementót” idézhet: a csonka, szintén Mária Valéria hercegnőről elnevezett hídét, amelynek semmibe meredő, az első pillérig terjedő íve több mint fél évszázadon át juttathatja eszébe a helyieknek a nyers történelmi hétköznapokat, a szétszakítottságot. (A csehszlovákok ötletesen oldották fel a faramuci helyzetet, a náluk is meglévő ívre könnyűszerkezetű éttermet építettek.)

Klerikális fészek

Esztergomon mintha átok ülne: legalább száz éve folyamatos elszenvedője történelmi-politikai viharainknak.

A központi fekvésű megyeszékhely Trianon következtében határvárossá vált, kapcsolata a Duna bal partjával, természetes közegével, Párkánnyal és vidékével, a régi Esztergom vármegye közel felével megszakadt. A második világháborút alaposan megszenvedte: kétszer is gazdát cserélt, 1945-ben romvárossá nyilvánították. A kommunista rendszer előbb a megye- majd a járási székhelyet vitte el innen (a legvadabb Rákosi-időkben az is felmerült, hogy Dózsafalva néven a szomszédos Doroghoz csatolják).

HIRDETÉS

Sínre pottyantós, avagy merre halad a magyar vasút? | Magyar Hang

Nagy tervek, guruló forintok címmel indult sorozatunkban hazai fejlesztésekkel kapcsolatos hiányosságoknak, be nem tartott ígéreteknek járunk utána.

A klerikális fészeknek elkönyvelt Esztergomot a későbbiekben is igyekeztek hátrányos helyzetbe hozni: a nyolcvanas években a városban még mindig kézi kapcsolásos telefonrendszer működött például. A bazilika melletti papnevelő műemlék épülettömbjéből csak a rendszerváltozáskor vonultak ki a szovjet alakulatok, amelyek amúgy is nagy erőkkel voltak jelen a városban. A mindennapos utcaképhez a nyolcvanas évek végéig hozzátartoztak a kimenős szovjet katonák. A rendszerváltozás reményt adott: nem csak a hátrányos megkülönböztetés szűnt meg, ideköltözött a munkát adó, egyúttal a városnak komoly bevételt jelentő Suzuki-gyár is.

Az egyébként is óriási adottságokkal, történelmi emlékekben gazdag múlttal, gyönyörű városrészekkel (a bazilika a várral, a Szent Tamás-hegy, a Víziváros) rendelkező és nem utolsósorban pazar fekvésű város azonban nem tudott mit kezdeni a lehetőségeivel. Sőt, mintha választott vezetői direkt a rontására törtek volna.

Brunszkó és Meggyes

Ha a Prímásszigetről néhány perces sétával elérjük a belvárost, újabb hatalmas tájsebet fedezhetünk fel. Szintén mementó: egyszerre emlékeztet a 18 évig regnáló, hatalmával visszaélő tanácselnökre, a pártiskolai diplomával rendelkező Brunszkó Antalra és a várost az ezredforduló után tartós hanyatlásba taszító fideszes polgármesterre, Meggyes Tamásra. A Vízivároshoz közelebb eső, egykor patinás Fürdő Szálló pusztulása a Meggyes-érához kötődik. Állapota legutóbbi látogatásunk óta változatlan. Illetve egyvalami mégis történt, a kibelezett, lecsupaszított, életveszélyesen omladozó épület tetejéről kivágták a fákat. A szálló mellett pusztaság – itt állt tavalyig a nyolcvanas években emelt, jellegtelen pártközpont, a „zöldház”.

Továbbhaladva a modern szocialista építészet gyöngyszemébe, a Bástya áruházba és a hozzátoldott, egybeszerkesztett konténerlakásokat idéző, mini lakótelepbe ütközhetünk. (A húszemeletes, a bazilika látképi ellensúlyozására szintén ideálmodott „felhőkarcoló” szerencsére a tervezőasztalon maradt.) Helyén a hetvenes évek közepéig régi házsor, köztük a város egyetlen szecessziós palotácskája állt. Brunszkó Antal azbesztben állítólag igen gazdag örökségével a város azóta sem nagyon tud mit kezdeni.

A lakások nagyon kicsik, ennyi garzonra nincs szükség. Vagy le kellene bontani, az lenne a legjobb – mondják vendéglátóim –, vagy egybe kellene nyitni kettőt-hármat. A Bástya áruház emeletére az elképzelések szerint a városi könyvtár kerülhetne. A könyvtár eredeti épületét a szigeten még Meggyes Tamás bontatta el, helyén a bevezetőben említett Mária Valéria szállodacsonk és a parkolóház betonváza áll. A félkész objektumot Meggyesék Gimesi Sándor Giegler Kft.-jétől (amelynek erejét meghaladta a beruházás folytatása) közel 1,2 milliárd forintért vásárolták meg. A város olykor nehezen tudott törleszteni, Gimesi már Meggyes bukása után be is perelte az önkormányzatot késedelmes részletfizetésért. A hosszadalmas eljárásnak a Giegler Kft. felszámolása vetett véget. Hogy mi lett az 1,2 milliárddal, nem tudni.

A két nyomasztó hangulatú betoncsonk nem mellesleg ártérre épült, akár a szemben lévő, tájsebnek szintén beillő, megint csak a Meggyes-korszakhoz köthető Aquasziget. A komplexum vizét melegíteni kell, a veszteség szinte természetes velejárója üzemeltetésének. Igaz, a város Visegrád felé eső határában termálforrás bugyog fel a földből, ám a kézenfekvő ötletet, hogy oda húzzák fel a fürdőcentrumot, elvetették. Az Aquaszigetet éppen ezért csupán előnytelen feltételek mellett tudja bérbe adni a város.

HIRDETÉS

A több mint egy évtizede a centrumtól távol eső Dobó Katalin Gimnázium alagsorában dekkoló könyvtár talán tényleg jól járna a Bástyával. Az áruházban egykor Brunszkó Antal kedvezményesen vásárolhatott – idézik fel a helyiek. Ez okozta a bukását is 1989-ben, a felső pártszervek jóváhagyásával. Tény, hogy a mai körülményeink között már nevetségesnek ható korrupciós ügy a rendszerváltás idején kiverte a közvéleménynél a biztosítékot.

Halál a fürdőszobában – Iskolai botránnyal indult a rendszerváltozás Tiszakécskén (1. rész) | Magyar Hang

A Népszabadság egykori cikke szerint ugyanis a tanácselnök „gyakran vásárolt leértékelt öltönyöket. De nemcsak azokat, hiszen 1986 őszén egy Videoton típusú, hordozható, fekete-fehér, egyéves tévét vitt be az áruházba, s ezt kicserélte egy Beijing típusú színes tévére. A két készülék közötti 13 ezer forintos értékkülönbözetet kifizette, de erről számlát nem tudott felmutatni. Tavaly márciusban kipróbálásra elvitt egy ITT zenegépet hétvégi házába. A készülék nem tetszett neki, ezért visszavitte”. Brunszkó a napjainkból kísértetiesen ismerős arroganciával reagált a vádakra: „Mit gondol, csak én vásárolok így ebben az országban? Miért ne vehetnék egy öltöny ruhát leértékelve? […] Abban biztos vagyok, hogy, mondjuk, három évvel ezelőtt ebből még nem lett volna ilyen nagy port kavart ügy, mint most.”

Botrányos körülmények között távozott 2010-ben Meggyes is, amikor az önkormányzati választásokon kikapott. A romos épületeket, ledózerolt könyvtárat, szigeti szállodacsonkokat hátrahagyó polgármester nem fogadta el a vereségét, eleinte hallani sem akart például arról, hogy elhagyja a Palkovics főispán antik bútoraival berendeztetett irodáját. (A szalon méretű helyiséget korábbi látogatásaink egyikén mi is láthattuk. Pazar élmény volt.)

Meghekkelték a Petőfi Népét – Iskolai botránnyal indult a rendszerváltozás Tiszakécskén (2. rész) | Magyar Hang

A következő négy évben pedig a várost csatatérré változtatva a Fidesz-többségben lévő képviselőivel együtt igyekezett megbénítani utódja, Tétényi Éva munkáját. Meggyes a helyiek szerint kivételesen karizmatikus, ugyanakkor rendkívül erőszakos, diktátori hajlamú politikus, aki városvezetőként is azt a szemléletet képviselte: ha engedsz, elveszel, a „másik oldal” kizárólag az erő nyelvéből ért.

Hogy az Esztergomot padlóra fektető, négyévnyi, Tétényi Évával vívott permanens háborút egyeztette-e pártjával, az a Fidesz erősen centralizált, egyszemélyi vezetését látva nem lehet kétséges. Erről győzhetnek meg minket azok a kísértetiesen hasonló módszerek is, amelyekkel a polgármesteri széket elvesztő kormánypárt Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter ellen lép fel. Tény, hogy a szünet nélküli harcban a helyi Fidesz-frakció (amelyet egyébként éppen Tétényi Éva rokona, Stein Balázs vezetett) is felmorzsolódott, ma már egészen mások képviselik a kormányerőt a városházán.

A triumvirátus

2014-ben az önkormányzati választásnak nagy volt a tétje: a kampányban magát Orbán Viktort kellett bevetni, hogy a megtépázott renomét valamennyire helyreállítsa. A miniszterelnök szívhez szóló ígéretekkel érkezett. „Az ország fővárosa ugyan Budapest, de az ország első városa Esztergom. Esztergom nem lehet a széthúzás, az esélytelenség, a reménytelenség és az elszalasztott lehetőségek városa” – mondta többek között a kormányfő a kampányhajrában, hozzátéve azt is: „Romanek Etelka programja jó esélyt ad a kormány és Esztergom új vezetése között.”

Így is rezgett a léc, de a Fidesz színeiben Romanek Etelkának épphogy sikerült legyőznie Tétényi Évát, az ellenzéki széthúzás következtében pedig a kormánypárt tarolt a választókerületekben is. Az államigazgatási végzettségű polgármesternőt Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök (korábban a város kerektemplomának plébánosa, illetve esztergom-budapesti segédpüspök) „találta ki”, ám teljesítményével a helybéliek szerint ő sem elégedett. Ötéves mandátuma alatt a város benne maradt a gödörben, amiben nyilván része van annak is, hogy Orbán Viktor ígéretével ellentétben a kellő mértékű kormányzati segítség is elmaradt.

„Szinte mindenben egyetértek Orbán Viktorral” – a teljes letiltott interjú | Magyar Hang

A polgármesternő városvezetésre való totális alkalmatlansága idővel a Fidesz városi képviselőcsoportja előtt is nyilvánvalóvá vált. Ezért is fordulhat elő máig, hogy a 11 fős frakcióból kilencen rendre szembefordulnak vele, leszavazzák. (Hozzájuk társul a néhány listán bejutott ellenzéki: az LMP és a Haladó Esztergomért városatyája. A Jobbiknak nincs képviselője a testületben, átment a Mi Hazánkba. A negyedik a Vállalkozók Pártjának színeiben politizál.) A jegyző, aki valószínűleg szintén Kiss-Rigó környezetéből érkezett, nyíltan dacol a polgármesterrel.

HIRDETÉS

„Nem kommunikál”, vetik a szemére; nemcsak az ellenzékieket, nemegyszer saját párttársait is negligálja. Határozatlan és tehetetlen. Miközben a környező településeken már kiépült a gátrendszer, Esztergomban semmi sem történt az árvízvédelem ügyében. Pedig a 2013-as nagy áradáskor kis híja volt, hogy nem mosta el a várost a Duna. Elmaradt a rendkívül elavult infrastruktúra felújítása is. Ennek mindenki által érzékelhető tünete, hogy forróbb nyári napokon vaskos csatornabűz terjeng a belvárosban. Az utak nagy része rossz minőségű, az elmúlt öt évben alig néhányat újítottak fel.

A polgármester kezét a Fidesz is elengedte: az őszi önkormányzati választáson szinte biztosan nem indul. Ennek jele, hogy az októberig tartó időszak nagy részére szabadságot vett ki. Hogy ki lesz az utód, abban a város három erős emberének döntő szava lehet. A legkevésbé talán Kiss-Rigó László püspöknek. Bár időnként Orbán Viktor társaságában meglátogatják a Szent Tamás-hegyen lakó barátot, a helyi születésű molos Hernádi Zsoltot, ám Kiss-Rigó ma már inkább kötődik székhelye, Szeged vidékéhez, és távolodik ezzel együtt Esztergomtól.

Nemrégiben még Hernádit tekintették királycsinálónak. A közgyűlésben ülő legfontosabb embere Sasvári Viktor, éveken át őt emlegették mint leendő polgármestert. Többek között ezért is támadhatott konfliktusa Romanek Etelkával. A polgármester-asszony állítólag igyekezett jogi úton, a helyi építési szabályzat elfogadásának elnapolásával megakadályozni, hogy a Gyopár kemping helyén a Sasvári érdekkörébe tartozó cég lakóparkot építsen. A városvezetést újabban Sasvári nem különösebben ambicionálja, beszélgetőtársaim szerint sem nagy a sansza, hogy ősszel őt jelöljék. Ugyanakkor Hernádi városon belüli befolyását mutathatja, hogy a hozzá kötődő üzleti kör megvásárolta a szigeten a befejezetlen Mária Valéria Hotelt és a szerkezetkész mélygarázst. Jelenleg a harmadik ember, Völner Pál országgyűlési képviselő tűnik a legerősebbnek, pontosabban fogalmazva a leggyorsabban erősödőnek. Jelöltje a posztra azonban eddig nem ismert.

Teljes összefogás Esztergomban: helyi lap alapítója lesz a közös jelölt | Magyar Hang

A Fidesz valószínűleg a Dunakanyar-programban Esztergomnak juttatandó 17 milliárd forinttal fog kampányolni. Ez kétségtelenül konkrétabb, mint Orbán Viktor öt évvel ezelőtt elhangzott szép szavai. A programból a megújuló városi strandfürdő 5 milliárdot, az egyházi fenntartású intézmények 2 milliárdot kapnak. A maradék 10 milliárd forintot városképi jelentőségű épületek, a takarékpénztár, a Fürdő Szálló, a Sándor-palota (ide költözött volna eredetileg az alkotmánybíróság, a legutóbbi hírek – garantáltan veszteséges – távol-keleti állandó kiállítás tervéről szóltak) felújítására, illetve a Prímássziget fejlesztésére (többek között egy új sportcsarnok felhúzására) fordítanák. A tönkrement infrastruktúra rekonstrukciójáról, az árvíz elleni védekezésről egyelőre nincs hír.

Az ellenzék mindenesetre már megtalálta polgármesterjelöltjét, Cserép János, a Szeretgom portál alapítója lesz a közös jelölt.

Nagy tervek, guruló forintok című sorozatunkban hazai fejlesztésekkel kapcsolatos hiányosságoknak, be nem tartott ígéreteknek járunk utána.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/14. számában jelent meg, 2019. április 5-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/14. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

31,541lájkolóTetszik
3,048követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A NER közepén állva – Magyar Hang-ajánló

Interjú Udvaros Dorottyával, kádári módszerekkel megosztott magyar közösségek és az Edda, ózdi és sályi riport. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Nem én voltam…

Tudtommal nem folyik az ereimben kipcsak vér, de ha igen, akkor lehet még besenyő, jász, tót, rác, oláh, sokác, bunyevác, török, cigány, zsidó, orosz, német is. Ettől magyar a magyar.