Varga Judit szerint az ügyészség kiemelten üldözi a korrupciót

Varga Judit szerint az ügyészség kiemelten üldözi a korrupciót

Varga Judit szerint a KESMA piaci folyamatok eredményeként jött létre, a magyar kormánynak nincs köze hozzá (Fotó: Varga Judit/Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Példás a jogállamiság Magyarországon, kiemelten üldözzük a korrupciót – többek között erről győzködte meghallgatóit Varga Judit hétfőn az Európai Unió általános ügyek tanácsában a 444 cikke szerint. Hétfőn este már beszámoltunk róla, hogy az igazságügyi miniszter többek között úgy vélekedett, a hetes cikkely szerinti eljárás a „bevándorláspárti liberális elit bosszúhadjárata”. Varga azt mondta, Magyarországot ment megvédeni, Sophie in’t Veld holland liberális képviselő viszont Twitteren azt kérte tőle, ne játssza a mártírt.

A tagállamok most kérdezhették először a magyar kormányt, mi a véleménye a Sargentini-jelentésről. Varga pedig sajtótájékoztatóján igyekezett a migrációra terelni a szót, és azt sulykolta, hogy a bevándorláspártiak támadják a magyar kormányt.

A zárt ajtók mögötti ülésről most a 444 közölt cikket. Tíz kormány képviselője tett fel kérdéseket, többek között belga, dán, francia, német és olasz politikusok. A keleti tagállamok képviselői viszont nem szólaltak meg, ami kedvező lehet a magyar kormánynak, mert az eljárás újabb szintre emeléséhez tíznél több szavazat kell a tanácsban. A francia és a német kormány képviselője viszont új meghallgatást javasolt tematikus napokkal, miközben a magyar kormány azért lobbizott a finn elnökségnél, hogy ne legyen tematikus meghallgatás. A magyar kormány azt is próbálta elérni, hogy a Sargentini-jelentés lezárása utáni ügyekről ne legyen szó, de hiába.

„Ne legyél mártír" - erre kérték Brüsszelben Varga Juditot | Magyar Hang

Az új Európai Parlament is súlyos problémákat észlel a magyar jogállamiságot illetően, épp úgy, mint az előző. Egyetértett ezzel Frans Timmermans is, aki utoljára jelent meg az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) vezetőjeként.

A holland és a magyar kormány képviselői kíváncsiak voltak rá, miért ilyen nagy a korrupció Magyarországon, Varga viszont nem értett egyet a helyzetértékeléssel. Szerinte a magyar összeférhetetlenségi szabályok európai szinten is szigorúak, és az ügyészség kiemelten üldözi a korrupciót. A miniszter úgy látta továbbá, hogy nem jönne ennyi külföldi befektetés Magyarországra, ha az üzleti élet képviselői aggódnának a korrupció mértéke miatt.

A svéd, dán, francia és spanyol kormány embere a sajtószabadság helyzetéről érdeklődött, különös tekintettel arra, hogy a magyar sajtó jelentős hányadát a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) alá csatornázták be. A miniszter erre kijelentette, hogy a Kesma egy piaci folyamat eredményeként jött létre, és ahhoz a kormánynak semmi köze. Egyébként Varga is azok között volt, akik múlt héten pózoltak a frissen megjelent Mandiner hetilappal, ami azok után jött létre, hogy az oldalt eladták a Habony Árpád-hitelező Tombor Andrásnak, aki aztán továbbította a Kesmának. Ezek után olyanok pózoltak az eladás előtt kormánykritikus cikkeket is közlő lap nyomtatott változatával, mint Orbán Viktor és Balog Zoltán.

Varga közlése szerint a magyar sajtószabadságot olyan Médiahatóság védi, aminek tagjait kétharmaddal választotta meg a parlament (amiben egyébként a Fidesz–KDNP-nek van és volt 2010 után is kétharmados többsége), az újságírókat pedig különleges védelem illeti, például nem kell forrásaikat kiadniuk. A miniszter szerint a kormánypárti sajtó túlsúlya sem igaz, mert az ország 54 százaléka ellenzéki beállítottságú tévét néz. (Varga nyilván idesorolta az RTL Klubot, amit az emberek jelentékeny része nem azért néz, mert ellenzékiként gondol rá.)

A kormány képviselője a bírósági szervezetek közötti konfliktusokban is azt látta, hogy jól működik a fékek és ellensúlyok rendszere, a közigazgatási bíróságok ügyének kezelése pedig szerinte jól mutatja, hogy a magyar kormány nyitott a kritikákra. Luxemburg érdeklődött a tranzitzónákba zárt menekültekről, de Varga úgy gondolja, Magyarország az uniós szabályok szerint jár el. Az MTA bedarálása kapcsán az volt az álláspontja, hogy az intézetek nem voltak elég hatékonyak, és nem tudtak elég uniós támogatást megszerezni. A CEU elüldözése kapcsán pedig egyenesen arról beszélt, hogy a felsőoktatási törvény módosítása az oktatás színvonalának javítását szolgálta, az egyetem pedig egyébként is működik még.