HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Több tízezer ...

Több tízezer forinttal kellene növelni a minimálbért

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Jövőre mintegy 15 ezer forinttal emelné a havi bruttó minimálbér összegét a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mert aggasztónak tartja, hogy a szegényebbek kárára erősödnek a béregyenlőtlenségek. Minden mérvadó elemzés azt mutatja, hogy ez évben átlagosan 10,5 százalékkal nőhetnek a fizetések, de egy korábbi megállapodás miatt a minimálbér (és a garantált bérminimum) csak 8 százalékkal emelkedhet idén és jövőre.

– Ezzel még rosszabb helyzetbe kerülnek az alacsonyabb jövedelműek, és tovább nyílik a bérolló – mondta lapunknak Kordás László, a szövetség elnöke. Ezért a MASZSZ már most újratárgyalná a tavaly kötött kétéves bérmegállapodást, és kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását. – Ha ugyanis az eredeti tervek szerint csak decemberben kezdünk tárgyalni, túl késő lesz, abból biztosan nem lesz január elsejétől a tervezettnél nagyobb minimálbér-emelés – tette hozzá.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A kezdeményezés eddig süket fülekre talált a kormány részéről, amelyet szemlátomást nem izgat, hogy Magyarországon a negyedik legalacsonyabb a minimálbér az Európai Unióban. A többi visegrádi ország – amely szeretne kitörni az olcsó munkaerő és az alacsony bérek világából – már rég lekörözte hazánkat. Ha itthon marad az eredeti megállapodás, akkor a jelenlegi bruttó havi 149 ezer forintos minimálbér csak 161 ezerre nő 2020-ban, miközben – forintra átszámolva – Lengyelországban majdnem 200 ezer, Csehországban 189 ezer, Szlovákiában pedig 188 ezer forint lesz a legkisebb bér összege. Jövőre még Romániában is eléri a 160 ezer forintot az ottani minimálbér. 

A magyar minimálbér a sereghajtó a régióban | Magyar Hang

Sőt, a szlovákok hosszabb távon azt szeretnék elérni, hogy az átlagbér 60 százalékának megfelelő összeg legyen a bérminimum. Ez összhangban van az éppen formálódó uniós elképzelésekkel is. Európai parlamenti meghallgatásán a munkahelyteremtésért felelős biztosnak jelölt Nicolas Schmit is megerősítette a minimálbér bruttó bérhez kötés lehetőségét. Ha a többek által támogatott 60 százalékból indulunk ki, az csaknem 50 százalékos emelést jelentene idehaza, jelenleg ugyanis a bruttó bér mintegy 41-42 százalékával egyenlő a minimálbér. Havonta tehát csaknem 218 ezer forintot kapnának azok, akik a legkisebb jövedelemért végzik a munkájukat.

HIRDETÉS

Ekkora emelésről azonban egyelőre nem ábrándozhatnak a hazai minimálbéresek, sőt, a 10,5 százalék is vágyálomnak tűnik. Nemcsak az a probléma, hogy a kormány az önkormányzati választások előtt aligha foglalkozott a témával, hanem a munkaadók is várhatóan ellenállnak. – Minden bértárgyaláson azt halljuk a munkáltatóktól, hogy ebbe már belerokkannak a vállalkozások, nem tudják kigazdálkodni az emelés fedezetét, de ez eddig soha nem következett be. Úgy látjuk, a magyar vállalkozók semmivel sem rosszabbak, mint a szlovákok, a csehek, vagy a lengyelek, ahol működik a magasabb minimálbér – szögezte le Kordás.

Azzal viszont egyetért, hogy nem szabad a minimálbér-emelés összes terhét a munkáltatókra rakni, ebből az államnak is ki kell vennie a részét. A szakszervezet ezért adócsökkentést és – az egykulcsos jövedelemadó kivezetésével – a progresszív adózás bevezetését is szükségesnek tartja. – Most készítünk egy számítást arra vonatkozóan, hogy mennyivel lenne kevesebb az állam bevétele, ha visszatérne a progresszív személyi jövedelemadó (szja) rendszer. Szerintem nem sokkal, mert amit veszít az állam a szja-befizetéseken, az visszajön a magasabb általános forgalmi adó-, vagy társasági adó-befizetéseken.

Azt látjuk, hogy a szegényebbek körében van olyan fogyasztási igény, amelyet nem tudnak kielégíteni ezen az alacsony jövedelmi szinten. Ha ők többet kapnak, kicsit jobban élnek, akkor többet fogyasztanak, és ez a magyar vállalkozóknál jelenik majd meg, keresletként – tette hozzá a szakszervezeti vezető. A napokban egyébként a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma is elkezdett azért kampányolni, hogy – többek között – a létminimumhoz kell igazítani a minimális kereset meghatározását.

HIRDETÉS

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/41. számában jelent meg október 11-én!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/41. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Facsinay Kinga
Facsinay Kinga
A Magyar Hang gazdasági újságírója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,880lájkolóTetszik
3,603követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Orbán nem akármilyen szélkakas – Magyar Hang-ajánló

Interjú Fekete-Győr Andrással, Mérő Lászlóval, Mészáros Blankával és Sodró Elizával. A vőlegény és a négy árva gyerek. Keresse a friss lapot! Élet van benne!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek