Teljesen átalakul a szakképzés jövőre: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók munkaviszonyba kerülnek, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig "dobbantóprogram" segítségével próbálják meg szakmához juttatni. A szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni - foglalta össze a módosítás lényegét az MTI.
A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Az ötéves technikusképzéssel az előterjesztő célja az, hogy néhány éven belül kinevelhető legyen a ma például a jármű- és a vegyiparból hiányzó középvezetői kör. Fontos törekvés az is, hogy a technikusi képzésből – érettségi megszerzésével – egyenes út vezethessen a felsőoktatásba; a technikusi vizsga emelt szintű érettséginek felel meg
Felháborodást okozott a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteinél a javaslatnak az a része, hogy átlagosan 30 százalékos béremelés fejében megszüntetik a szakképzésben dolgozók közalkalmazotti státuszát, ami a törvény elfogadásával valóban meg is történik: a szakképző intézmény alkalmazottja munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhat - erről korábban írtunk a Magyar Hangban. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára ezzel kapcsolatban azt közölte, az összes oktatói bértömeg a szakképzésben 123,6 milliárd forintról 158,6 milliárd forintra nő, az oktatók munkáltatói döntés alapján korlát nélkül részesülhetnek egyéb juttatásokban, megmarad a jogosultságuk a jubileumi jutalomra, a pedagógusigazolványra.
Pölöskei Gáborné ezt azzal indokolta, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben.
A törvénymódosításnak többnyire azt a rendelkezését emelték ki a sajtóban, amely a KDNP kezdeményezésére került be a törvényszövegbe: ha a törvényes képviselő, jellemzően a szülő, nem gondoskodik arról, hogy a nevelésében lévő kiskorú gyermek 18 éves koráig, de legalább egy résszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson, szüneteltetik a gyermek után járó juttatásokat.
Búcsút mondhatunk az alternatív oktatásnak? | Magyar Hang
A jelek szerint bekövetkezik az, amit már nyáron is lehetett sejteni, nevezetesen hogy a miniszteri ígéret ellenére bezáratja a kormány az alternatív iskolákat. A 444.hu cikke szerint Palkovics László innovációs miniszter a szakképzésről szóló törvényjavaslatba becsempészett több, az alternatív oktatást ellehetetlenítő passzust is.
Átalakul a szakmai gyakorlat rendszere is: gyakorlati oktatás esetén szakképzési munkaviszony jön létre a tanuló és a duális képzőhely, vagyis a gyakorlatot szervező cég között. Erre a jogviszonyra a munka törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel, így például a szerződés alanya munkavállalóként a 15. életévét betöltött tanuló is lehet.
Tanulmányi eredményétől függően a nappali oktatásban résztvevő tanuló ösztöndíjra jogosult, emellett egyszeri pályakezdési juttatást is kaphat, ha befejezi a képzést és szakmát szerez. Pölöskei Gáborné közlése szerint a szakképzési ösztöndíj a szakképző iskolák 9. évfolyamában egységesen 14 ezer forint, majd a teljesítménytől függően 10 ezer és 50 ezer forint közötti azoknak, akik nem vesznek részt duális képzésben.
Tüntetéssel és országos sztrájkkal fenyegetnek a pedagógusok | Magyar Hang
Ha a kormány a Magyar Közoktatás Napjáig - azaz november 22-ig - nem teljesíti követeléseiket, akkor a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) őszre tüntetést szervez. Ha „ez sem elég", 2020 januárjában jöhet az országos sztrájk - jelentette be Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a szervezet mai sajtótájékoztatóján. Az akciókról a PSZ előző napi kongresszusa döntött.
A technikumokban a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak. Ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet. A sikeres szakmai vizsgát követően a tanulók vizsgaeredménytől függően 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget kaphatnak.
A jogszabály újdonsága az úgynevezett "dobbantóprogram", amely az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanuló, illetve képzésben részt vevő diák felzárkóztatását szolgálja, a későbbiekben pedig egy részszakma megszerzését biztosítja.
