Áldatlan állapotok Boszniában és Görögországban – Merkel: más országok segítségére is szükség van

Németország sokat tesz a Görögországban és a Bosznia-Hercegovinában tartózkodó menedékkérők helyzetének javításáért, de ez nem csak német probléma, a megoldásához más európai uniós tagállamoknak is hozzá kell járulniuk – jelentette ki Angela Merkel kancellár a német szövetségi parlamentben.

Az ellenzéki Zöldek egy képviselőjének azon kérdésére, hogy a kormány hajlandó-e befogadni ötezer sanyarú helyzetben lévő kiskorú menedékkérőt Görögországból, Merkel az Athénba eljuttatott – a többi között tízezer matracból és ötezer tábori ágyból álló – segélyszállítmányra utalva hangsúlyozta, hogy Németország igen „konkrét” támogatást nyújt Görögországnak.

Németország Bosznia-Hercegovinának is segít, a szövetségi katasztrófavédelmi szervezet (Technisches Hilfswerk) egy teljesen új menekülttábort épít a balkáni országban – fejtette ki Merkel, aki szerint, ha Európa az értékek Európája, akkor másoknak is ki kell venniük a részüket ebből a munkából. Elmondása alapján már említette európai uniós állam-, illetve kormányfő kollégáinak, hogy mindez nem csak német probléma.

Az Európai Bizottság októberi migrációs jelentése alapján idén 90 százalékkal kevesebben érkeztek illegálisan Európába az év első nyolc hónapjában, mint négy éve, a 2015-ös válság idején. A német Die Welt napilap által ismertetett egyik EU-s jelentésből kiderül azonban, hogy az előző évhez képest már 46 százalékos növekedés tapasztalható a Törökország felől érkezők számában: 2019 december közepére elérte a 70 ezer főt. A az uniós dokumentum lazuló török határőrizetről számol be és arról, hogy a görög parti őrség jelentései szerint Törökország hetek óta visszatérően megtagadja velük az együttműködést. A görögök értesítése ellenére nem tartóztatnak fel menedékkérőkkel teli hajókat, hanem hagyták, hogy azok átlépjék a görög határt.

A helyzet Görögországban válságos, a 70 ezer érkező közül 68 ezren hozzájuk mentek. A Die Welt beszámolójából azonban kiderül, csupán 8530 hely van a táborokban, és 40 ezren laknak ott. A jelentés azt is tartalmazza, hogy az egyik táborban már több mint két hónapja egyetlen orvos sincs, egy másikban erőszakos cselekményekre került sor afgánok és pakisztániak között, a segítő személyzetet, hatósági személyeket és szakértőket evakuálni kellett. Athén idén 34 ezer embert szállított át a görög szárazföldre a zsúfoltság miatt, pedig az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás értelmében ezt nem tehetné: ugyanis tartalmazza, hogy az érkezők a szigeteken maradnak, csak a különösen sérülékeny személyek – például a várandósok, a betegek, vagy egyes esetekben a kísérő nélküli kiskorúak – jelentenek kivételt. A legtöbben Görögországból a nyugat-balkáni útvonalon próbálnak továbbindulni nyugat felé.

Boszniában ehhez képest az MTI tudósítása szerint jelenleg körülbelül csak 8 ezer migráns tartózkodhat, akik főként Szerbiából és Montenegróból érkeznek, majd Horvátországba, Szlovéniába, onnan pedig a nyugat-európai országokba szeretnének eljutni. A boszniai hatóságok egy hete kezdték meg a horvát határhoz közeli vucjaki táborban sátorozó migránsok elszállítását: az illegálisan, egy szeméttelep területén felállított tábort teljesen felszámolják, 600 lakóját befogadóközpontokba szállítják át.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic a vucjaki befogadótábor haladéktalan bezárására szólított fel és konkrét, országos szintű intézkedéseket követelt a migránsokkal való bánásmód javítása érdekében. Aggodalmát fejezte ki a Bihac (Bihács) közelében található másik kettő, valamint az ország egyéb területein található, hasonló körülmények között működő táborok miatt is. A megfelelő védelem és a menedékjog iránti hozzáférés biztosítására, az emberkereskedelem áldozatainak és a gyermekeknek, különösen a kísérő nélküli kiskorúaknak a védelmére szólította fel a kormányt.

Az emberi jogi biztos komoly aggodalmát fejezte ki a horvát határőrök migránsok elleni erőszakos fellépéséről szóló jelentések miatt is. „Különösen nyugtalanítóak a bevándorlók verésekről szóló történetei, amelyek szerint gyakran olyan személyes tárgyaiktól fosztják meg őket, mint a cipőjük. Majd arra kényszerítik őket, hogy mezítláb, durva terepen térjenek vissza Bosznia-Hercegovinába” – fogalmazott. Az ilyen erőszakos visszaküldések az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértését jelentik, és megakadályozzák a bevándorlókat abban, hogy beadhassák menedékkérelmüket, vagy a nemzetközi jog rögzítette védelemben részesüljenek – vélte. A táborban a tudósítások alapján nem volt sem folyóvíz, sem használható vécé vagy zuhanyzó, sem a téli időjárásnak megfelelő sátrak, de megfelelő orvosi ellátás sem. A táborok bezárását korábban az Európai Unió is követelte, Dimitrisz Avramopulosz akkor még hivatalban lévő európai migrációs, belügyi és állampolgári biztos november közepén elmondta: augusztusban 10 millió eurós segélyt is kapott Bosznia-Hercegovina.

A német Deutsche Welle tudósítása szerint a migránsok és menedékkérők jelenléte feszültséget okozott Boszniában a helyi lakosság körében is. A horvát határ közelében fekvő 45 ezer lakosú, többnyire muszlimok által lakott Bihac városába ezrek érkeztek az elmúlt években. A helyi hatóságok túlterheltté váltak, bihaci lakosok pedig a migránsok által elkövetett betörésekről, zaklatásokról továbbá az egymás közti konfliktusairól számoltak be.