Miközben a kormány kierőszakolta a Budapest Airporttól, hogy a Liszt Ferenc repülőtéren uralkodó balkáni viszonyokon némileg változtasson, a légikikötő megközelítésével kapcsolatos évtizedes problémákon a jelek szerint még hosszú évekig nem sikerül úrrá lennie. A vasúti kapcsolat megteremtése csak a következő, 2021–27-es uniós finanszírozási időszakban várható, de ott sincs fejlődés, ahol elvileg van pénz. A ferihegyi gyorsforgalmi út rekonstrukciójára 2018 tavaszán hagytak jóvá 20,3 milliárd forintot, ám az már most látszik, hogy legkorábban 2024 körül lesz szalagátvágás.
Legjobb esetben is 2025-ben köthetik be a vasúthálózatba a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret. De a jelenlegi finanszírozási és megvalósítási elképzelések alapján ennél reálisabb, hogy a következő évtized végére valósul csak meg az emberemlékezet óta tervezgetett beruházás. Bár a kormány sokat bírálta a légikikötőt üzemeltető Budapest Airport Zrt.-t az elmaradó fejlesztések miatt (korántsem ok nélkül), legalább ennyire – ha nem jobban – aggasztó elmaradás mutatkozik a kormányzati hatáskörbe tartozó infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatban.
A mindenkori döntéshozók évtizedekben számolható tétlensége a következő néhány évben fog ráégni a központi régióra, de elsősorban a fővárosra: a ferihegyi utasforgalom belátható időn belül el fogja érni az évi huszonöt milliót, ami azt jelenti, hogy átlagosan napi 50–70 ezer ember számára kellene megoldani európai színvonalon a repülőtéri transzfert. Ráadásul több olyan esemény is lesz – jövőre például a nemzetközi eucharisztikus világkongresszus vagy a 2023-as az atlétikai világbajnokság – amikor a napi utasforgalom a repülőtér és a főváros között hat számjegyű lehet.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter még októberben beszélt lapunk kérdésére a reptéri vasúttal kapcsolatos legújabb kormányzati elképzelésekről. Szavai alapján a beruházás abszolút prioritást élvez, de annyira azért nem, hogy felpörgessék azt. Csak a következő, 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban fognak lehívni rá forrást, addig pedig folyik a beruházás előkészítése.
A tervek egyébként egybevágnak az uniós célokkal: szigetszerű fejlesztésekkel szemben az intermodális csomópontok kiépítését, illetve a már meglévő infrastruktúrához szervesen kapcsolódó beruházásokat preferálják. Ennek megfelel a kabinet azon terve, hogy a Debrecen (Záhony) felé vezető, Ceglédnél Szeged irányába leágazó 100-as vasúti fővonalról egy hurkot építenének ki, ezzel kapcsolnák be a repülőteret a vasúthálózatba. A megoldással ráadásul nemcsak Budapest, hanem a keleti országrész is közvetlen ferihegyi összeköttetéssel gazdagodhatna.
Ferihegy visszaállamosítási tervei: vagy Gulyás, vagy Rogán nem mondott igazat | Magyar Hang
Míg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter váltig állította, hogy az állam nem tett ajánlatot a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre, Rogán Antal a gazdasági bizottság júniusi ülésén elismerte: megpróbálták visszavenni a a légikikötőt, de nem sikerült. Valaki tehát nem mondott igazat.
Az tehát, hogy mikor lesz szalagátvágás a ferihegyi terminálok alá megálmodott vasútállomáson, nagyrészt a brüsszeli bürokrácián múlik, de az biztosra vehető, hogy a várhatóan több száz milliárd forintot igénylő fejlesztésre legkorábban is évek múlva bólinthat rá az unió. Ahogy arra az európai finanszírozási ügyekben jártas, kormányzati megbízásai miatt neve említésének mellőzését kérő szakértőnk felhívta a figyelmet, először a büdzsé fő számairól kell megállapodásra jutni, ami el fogja vinni a következő egy–másfél évet. És csak ezek után kezdődhet meg a különböző kohéziós alapok lehívásával kapcsolatos jogszabályok finomhangolása, ami jó esetben is hónapokat vesz igénybe.
Bár a reptéri vasúttal kapcsolatos tervek mára kiforrottnak mondhatók, a pályázatot – az új szabályok szem előtt tartásával – meg is kell írni, majd az elbírálásra is várni kell. Ha minden gyorsan megy, akkor is 2022 végén, de inkább 2023-ban lehet lefolytatni a közbeszerzési eljárást és elkezdeni a beruházást. Persze – ahogy arra Gulyás Gergely is utalt – addig számos előkészítő munka elvégezhető, a tervezés mellett a szükséges területek kisajátítása például ezek közé tartozik.
Forrásunk szerint elméletileg az állam előre is megfinanszírozhatná a beruházást, hogy aztán majd utólag hívjon le rá uniós pénzt. Ám ez igen kockázatos lenne, és ezt a verziót a miniszter közlése alapján is elvetik. A költségvetés részletszabályainak ismerete nélkül ugyanis lenne rá esély, hogy a fejlesztéshez szükséges közbeszerzési eljárás nem felelne meg az előírásoknak, emiatt pedig ugrana az uniós finanszírozás is.
Rossz gazda volt az állam: óriási bajban a Malév Ground Handling | Magyar Hang
Az egykori Malév leányvállalatának működésével kapcsolatban az utóbbi években felmerült a hűtlen kezelés, a kartellezés, valamint az utasok tömeges átverésének gyanúja. A hazai hatóságok azonban eddig mindent a legnagyobb rendben találtak. Az Európai Bizottság most tiltott állami támogatás gyanúja miatt vizsgálódik. A tét 7 milliárd forint, illetve a cég bedőlése.
Mára a feledés homályába merült, de a 2018-as országgyűlési választások hajrájában a kormány határozatot hozott a ferihegyi gyorsforgalmi út felújításáról is, amelyre 20,3 milliárd forintot különítettek el. A megbízást a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. kapta meg, az akkori bejelentés szerint 2018-ban 3,1 milliárd forintot, idén 8,2 milliárd, 2020-ban és 2021-ben pedig 4,5-4,5 milliárd forintot kellett, illetve kellene elkölteni a fejlesztésre. Máig azonban egyetlen kapavágás sem történt.
Mostanra pedig kiderült az is, hogy a csúszás legalább három éves, azaz a következő évtized közepére valósulhat meg a rekonstrukció. A témáról szintén Gulyás Gergelynek tettünk fel kérdéseket. A miniszter november végi tájékoztatása szerint a tervezés zajlik, a kabinet célja pedig az, hogy minél hamarabb, „uniós ciklusoktól függetlenül” megkezdődjön az útszakasz kétszer két sávossá alakítása. További részleteket azonban csak a december 12.-i kormányinfón árult el, miután ismét kérdéseket tettünk fel a beruházással kapcsolatban.
Kormányinfó 150. - Gulyás Gergely: Boszorkányüldözés zajlik Magyarország ellen | Magyar Hang
Az uniós csúcs, a Magyarországgal szembeni uniós eljárás, a tervezett új ferihegyi gyorsforgalmi út és a kultúrafinanszírozás egyaránt téma volt a tájékoztatón.
A megvalósíthatósági tanulmány 2020 elejére készül el, a teljes tervezési fázis határideje az engedélyekkel 2022 június 30. Ezt követi a kivitelezési tender, ami a miniszter szerint körülbelül fél évet vesz igénybe, ám csúszásokkal együtt is 2023-ban, vagy 2024-ben végezhetnek a felújítással.
Kiderült az is, hogy a gyorsforgalmi út rekonstrukciója a korábbi elképzeléseknél – jelentsen ez bármit is – szélesebb körben fog megvalósulni, hiszen a Duna fölé tervezett Galvani-híddal való összeköttetést ebben a beruházásban fogják megteremteni, emellett számos csomópont kialakítása is szerepel a tervekben. Gulyás szerint a jóváhagyott 20,3 milliárdos keretből biztosan futja az előkészítésre és az építési munkálatok egy részére, de várhatóan szükség lesz további forrásbevonásra is. Tervezik, hogy uniós pénzeket is felhasználnak, ám ennek részletei nem ismertek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/51-52. számában jelent meg december 20-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/51-52. számban? Itt megnézheti!
