Közleményben tudatta a Forbes Magyarország szerdán, hogy bírósági döntés következtében vissza kell hívniuk a magazin januári számát.
A lapkiadó ellen a Hell Energy tulajdonosai indítottak pert annak érdekében, hogy személyes adataikat a Forbes ne kezelje és ne hozza nyilvánosságra a leggazdagabb magyarokat bemutató listában.
A Fővárosi Törvényszéken ideiglenes intézkedést kezdeményeztek, ami után a mai nappal vissza kell hívnia a kiadónak a terjesztő Lapker Zrt.-től a magazin januári számának példányait, mivel a bíróság az adatok nyilvánosságra hozatalától és kezelésétől eltiltotta. A szerkesztőségnek a Forbes online felületén megjelentetett listából is törölnie kell a Hell Energy tulajdonosának nevét.
A Forbes Magyarország felhívta a figyelmet: az ideiglenes intézkedés csak egy átmeneti döntés, a pereskedés a Hell Energy tulajdonosok személyes adatainak nyilvánosságra hozatali lehetőségéről még csak most fog kezdődni a Fővárosi Törvényszéken, de ez a januári szám idő előtti visszahívását már nem érinti.
– A Fővárosi Törvényszék ideiglenes intézkedése szélsőségesen értelmezi a személyes adatok védelmét. Ha ez a jogértelmezés általánossá válik, az üzleti újságírás teljes mértékben ellehetetlenül Magyarországon. A bíróság mostani érvelése szerint minden cikknél, minden üzleti vezető neve leírása (akár nevének tárolása) előtt engedélyt kellene kérni a személyes adatok kezelésére – idézi a közlemény Galambos Mártont, a Forbes főszerkesztőjét, aki szerint a GDPR szabályok ilyen szélsőséges értelmezése sérti a sajtószabadságot és lehetetlenné teszi, hogy az üzleti világról tájékozódjanak az emberek, viszont lehetővé teszi, hogy az üzleti vezetők, vállalkozók csak számukra kedves, őket jó színben feltüntető cikkekhez járuljanak hozzá. „Ha a jogszabályokat így értelmezik a bíróságok, valódi cikkek helyett csak pr-cikkek lesznek az újságokban” – tette hozzá.
Az ideiglenes intézkedés ellen már nem lehet fellebbezni, ezért a januári Forbes magazint visszahívják, de a Forbes szerkesztősége a közlemény szerint továbbra sem fog engedélyt kérni a cikkek alanyaitól, hogy leírja a nevüket. „A további peres eljárásban megvédjük az igazunkat és újságírói elveinket” – fejti ki Galambos Márton.
A közleményben kitértek arra is: a Hell Energy közpénzt fogad el támogatásként, tavaly nyáron adott át egy új gyártósort 50 százalékos, egymilliárd forintos állami támogatással, és decemberi közleménye szerint részt vesz a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjában (NKP) aminek keretén belül 28,5 milliárd forint névértékű kötvényt bocsátott ki. A kötvényprogram keretében – amit számos más magyar vállalat is igénybe vett – az MNB a kötvények egy jelentős részét maga jegyzi le, azaz az MNB közpénzből ad forrást a Hell Energy növekedésének finanszírozásához. A Forbes szerint ezért is elvárható, hogy a cég tulajdonosa vállalja a minimális nyilvánosságot; nem tehetik meg, hogy újságíróknak a nevük közzétételét is megtiltsák.
