A kormány már a saját hibáival és mulasztásaival megy szembe, a „saját maguk által előidézett helyzetre próbál politikai propagandát építeni” – erről beszélt a börtön-kártérítésekről szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában csütörtökön Keresztes László Lóránt az MTI szerint. Az LMP frakcióvezetője rákérdezett, miért nem oldották meg az elmúlt években a börtönzsúfoltságot, miért nem építettek új börtönöket? Elmondása szerint jelenleg 18 ezer elítéltet tartanak fogva, a börtönzsúfoltság ezért jelentős, 120 százalékos.
A Demokratikus Koalíció eközben már azt emlegette, hogy a javaslat elítélteket engedne rá a társadalomra, és meglehet: a kormánypártok „csak a saját bűnözőiket akarják szabadon engedni”. Vadai Ágnes szerint nemcsak a börtönök zsúfoltsága, hanem a büntetés-végrehajtásban dolgozók alacsony létszáma és alacsony bére is probléma. Feltette a kérdést, a kialakult helyzet kezelésére a „nagy terv” a bűnözők kiengedése lenne-e, és ha igen, mi lesz a válogatás szempontja. Azt is firtatta, hogy ideiglenes börtönök felállítása lenne-e a megoldás.
A Mi Hazánk szerint viszont ki kellene vonni Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) fennhatósága alól, mert különben nem lehet megfékezni az „iparággá vált börtönkártérítési bizniszt”. A korábban jobbikos Dúró Dóra erről külön sajtótájékoztatót tartott csütörtökön Budapesten. Ő a szerinte problémás esetek között említette, hogy két bangladesi menekültnek fejenként tízezer eurót kellett kifizetni, mert a tranzitzónában nem voltak megfelelőek a körülmények. Hozzátette, hogy Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes szintén Strasbourgban tudott magának kiharcolni mintegy hatmillió forint kártérítést.
Érdekesebb, hogy nem csupán a Mi Hazánk fogalmazott ilyen radikálisan. Vejkey Imre szerint el kell gondolkodni a strasbourgi bíróság hatályának felfüggesztésén, az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondásán. Szerinte az alapjogvédelem megfelelő szintje Magyarországon biztosított, és úgy látja, a strasbourgi döntések súlyosan sértik a szuverén Magyarország kompetenciáját. „Úgy tűnik, hogy a strasbourgi ítéletek mögött globális hatalmi érdekek és csoportok érdekei húzódnak meg” – fejtegette.
A kormány kedvencévé vált „börtönbiznisz” szlogent emlegette expozéjában Varga Judit igazságügyminiszter, aki szerint a cél a „több milliárdos iparág” megállítása. Elmondása szerint a börtönviszonyok miatti kártalanítások azonnali felfüggesztését követően a nemzeti konzultáció eredménye alapján olyan új szabályozást alkotnak, amely megszünteti az eddigi igazságtalan gyakorlatot, és elsődlegesen az áldozatok, a sértettek és hozzátartozóik érdekeit helyezi előtérbe.
A Fidesz szokása szerint Soros-hálózatról, illetve ahhoz tartozó ügyvédekről beszélt, akik szerinte hozzájárultak az iparággá alakuláshoz. Budai Gyula szerint az állítólagos iparág egyértelműen megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy olyan gyilkosok, mint az olaszliszkai lincselők, 5-6 millió forintot kapjanak, a battonyai rém pedig 2 millió forintot. Budai Gyula hozzátette: a Burka család 45 millió forinthoz jutott hozzá sikeres kártalanítási perüknek köszönhetően, annak ellenére, hogy elképesztően súlyos, életellenes bűncselekményeket követtek el.
A Jobbik szerint viszont álságos a vita, a viszonyok kialakulása a kormánypártok felelőssége. Gyüre Csaba kifejtette, 2016-ban a fideszesek terjesztették be, támogatták és szavazták meg a most vitatott törvényt, amely a kártalanítással foglalkozik. Olyan törvényt fogadtak el, amely hasznosnak bizonyult ahhoz, hogy „ez a biznisz Magyarországon kialakuljon” – fogalmazott. Szerinte a törvényben komoly összegeket határoztak meg, továbbá rövid határidőket, hogy gyorsan megkapják a kifizetéseket a rabok. Azt mondta: a Jobbik annak idején nem támogatta a javaslatot, és már korábban is felhívta a figyelmet, hogy egy iparág épült arra, hogy pénzeket szerezzenek az elítélteknek Magyarországon. Felhívták továbbá a figyelmet, hogy a túlzsúfoltság miatt új börtönök kellenek, hogy elkerüljék a kártalanításokat, továbbá arra is, hogy hatalmas társadalmi felháborodás várható az ügyben. A Jobbik nem is szavazta meg a javaslatot, a Fidesz és a KDNP frakciója viszont igen – tette hozzá.
Gyüre Csaba szerint évente milliárdokat fizet ki az állam elítélt bűnözőknek. Most pedig egy új javaslatot kaptak, amelyben „álfelháborodás” van, hiszen a benyújtók felelősek a helyzet kialakításáért – mondta. Hozzáfűzte: a beterjesztett javaslat nem oldja meg a helyzetet, csak elnapolja a megoldást.
Az előterjesztés általános indoklása szerint a kormány elítéli a börtönviszonyokkal kapcsolatos fogvatartotti sérelmek kártalanítására indított perek körüli visszaéléseket, amelyek súlyosan sértik a társadalom igazságérzetét, és elkötelezetten védi a bűncselekmények áldozatainak jogait és érdekeit. A kabinet „nemzeti konzultációt kezd annak érdekében, hogy olyan új szabályozás születhessen, amely híven tükrözi az állampolgárok véleményét” – áll az indoklásban.
A törvényjavaslat a nemzeti konzultáció eredményének megszületéséig, valamint az új szabályozás hatályba lépéséig felfüggesztené az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt megítélt kártalanítási összegek kifizetését. Emellett felhívná a kormányt egy olyan új szabályozás kidolgozására, amely megszünteti a fogvatartotti kártalanítási rendszerrel kapcsolatos visszaélések lehetőségét, illetve amelynek keretében a jelenleginél gyorsabb és hatékonyabb módon juthatnak érvényre az áldozatok és hozzátartozóik jogos követelései.
FRISS: Cikkünk megjelenése után az ATV megkérdezte a Fidesz frakcióvezetőjét Vejkey Imre KDNP-s képviselőnek az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondásáról tett kijelentéséről. Kocsis Máté úgy nyilatkozott, az elhangzott mondat egy KDNP-s képviselő véleménye, amit nem osztunk. „A Fidesz az Emberi Jogok Európai Egyezményének tartalmával egyetért. Az elhangzott mondat egy KDNP-s képviselő véleménye, amit nem osztunk. A Fideszt a magyar emberek véleménye érdekli a börtönbiznisszel kapcsolatban, azt tartjuk jelenleg fontos kérdésnek” – mondta az ATV-nek a Fidesz frakcióvezetője.
