Miután komoly kritikákkal illették a munkaadói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek, valamint a magyarországi multinacionális cégek is elégedetlenségüket hangoztatták, a kormány több lépésben szélesítette a magyaros Kurzarbeit bértámogatási rendszerét.
A változtatások lényege, hogy a korábbi 30-50 százalékos helyett már 15-75 százalékos munkaidőcsökkentés után is jár a bértámogatás. Ez azt jelenti, hogy az a vállalkozó is igényelheti a segítséget, amely 2-6 órás munkarendben alkalmazza dolgozóit. Számos bürokratikus kötöttségen is enyhítettek, az eredetileg 75 ezer forintban maximált támogatási összeget pedig 112 ezer forintra növelték.
Több ponton a munkáltatók szája íze szerint módosítottak a rendeleten. Például, hogy már akkor is jár a támogatás, ha nem az összes alkalmazottat tartja meg a vállalkozó, illetve hogy az általa fizetett bér alapja nem a távolléti díj, hanem az alapbér.
Ez a módosítás ugyanakkor kedvezőtlen a dolgozónak, mert a távolléti díjba beszámították a pótlékokat és egyéb plusz juttatásokat, az alapbérnek viszont nem képezi részét.
A fentiekből következik, hogy azok a vállalkozók, akik még két órában sem tudnak munkát adni dolgozóiknak, mert olyan nagy bajban vannak, nem jogosultak a támogatásra. Számos ilyen szektor van, ahol szinte teljesen leállt az élet, ilyen például az idegenforgalom, a turizmus, a vendéglátás, illetve hasonló helyzetbe kerültek az autóipari beszállítók. Ezekben a gazdasági ágakban igen sok munkahely megszűnt, és az így, önhibájukon kívül utcára került munkavállalók szintén segítség nélkül maradtak, legfeljebb a három hónapig álláskeresési járadék elérhető számukra.
