Sok egészségügyi dolgozónak okozott jövedelemcsökkenést a járvány elleni védekezés. A szakszervezet, és az szakdolgozói kamara becslése szerint legalább 20-30 százalékkal visznek haza kevesebbet az érintettek – írja a Népszava.
A cikk szerint az egészségügyi szakdolgozók felének-kétharmadának, az orvosok közül szinte mindenkinek van másod-, harmadállása. Míg az orvosok magánellátóknál vagy saját vállalkozásukban dolgoznak a főállásuk mellett, addig az ápolók, amint befejezik a műszakot, újabba kezdenek egy vagy két kórházzal arrébb, esetleg egy szociális otthonban, vagy a háziápolásban folytatják. A veszélyhelyzet kihirdetésekor az egészségügyben azonnal megtiltották a külföldön, vagy itthon végzett plusz munkát. Egyes intézményvezetők azért nem engedték a másodállást saját alkalmazottainak, hogy ha az ellátótrendszer mégis túlterhelődne, legyen elég hadra fogható emberük. És persze voltak, akik azért tiltották a másodállást, hogy óvják intézményüket a behurcolt koronavírus-fertőzésektől.
Mindeközben az ellátórendszerből a betegek nagy többségét hazaküldték, a nem létfontosságú beavatkozásokat többnyire elhalasztották, a szakrendelők forgalma is csökkent, sokakat szabadságuk kivételére köteleztek. Mindezt megerősítette a lapnak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke is, aki azt mondta: a kényszerszabadságolások miatt sok egészségügyi dolgozónak csökkent a jövedelme is. Becslése szerint a szakdolgozók most kénytelenek minimum 20-30 százalékkal kevesebből megélni. Ugyanakkor hallott arról is, hogy a koronavírusos betegeket ápoló intézményekben a dolgozók plusz juttatást kaptak, ez az összeg azonban kórházanként eltérő volt.
